128456. lajstromszámú szabadalom • Mesterséges képződmények és eljárás azok előállítására

2 128456. ságcsökkenést elkerüljük. A műselyem rugalmassági tulajdonságai azonban, éppen úgy mint a pamutnál, ábroncskord kívánalmai tekintetében nem kielégítőek, - mi-5 nekfolytán sodrás útján kell a, kordnak mechanikai rugalmasságot adnunk. Ez azonban oly magas, hogy a kord hajlékonysága bizonyos fokig csökken, túl magas sodrás esetében annak szilárdsága is 10 kisebb lesz. Az autoabnoncskordok gyártásához kísérletileg felhasznált fehérjerostok és -szálak közül a selyem, ámbár szilárd és elegendően rugalmas, nem bizonyult alkal-15 másnak, mert hő, valamint vegyszerek, mint savak, alkáliák stb. behatásával szemben nem bizonyult nagyon állandónak; ezenkívül az idő folyamán elbomlik. Ezért a selyemmel készített abroncsok már 20 előállításuk alatt kárt szenvednek. Szilárdságukat továbbá az abroncs használatakor fellépő melegedés is igen károsan befolyásolja. Gyapjú alkalmazása szintén nem volt eredményes, mivel az -nem különös-25 képen szilárd. Az azzal előállított abroncskordok nem eléggé szilárdak, ámbár rugalmassági tulajdonságaik csekély terhelések esetén, továbbá hővel valamint vegyszerekkel szemben való ellenállóképessé-30 gük kifogástalan. Fémdrótok és azokból előállított font képződmények (abroncskordok) valamenynyi abroncshőmérsékleten kitűnő szilárdságúak, azonban merevek és hajlítás, va-35 lamint rugalmasság tekintetében hátrányosak. Ámbár egyes fémeknek szűk körzeten belül kitűnő rugalmassági tulajdondonságaik vannak, ezek azonban az abroncsgyártásban való alkalmazáshoz nem 40 elegendőek, minthogy az abroncskordnak a gumival együtt kell hajlania és nyúlnia. Sodrással, illetve cérnafeszítéssel az abroncskordba bizonyos fokig vihetünk mechanikai rugalmasságot, ellenben ennek is 45 határai vannak, mert fémdrótnál a fáradási jelenségek igen nagyok. A fém- és gumianyag tapadásának kérdése ugyanígy igen nehéznek bizonyult. Az abroncsipar ban fennálló különleges 50 követelmények ézideig csupán a cellulózacsoportba tartozó anyagok használatát tették lehetővé. Ezek közül csupán kettő és pedig a pamut és a nagy szakítási szilárdságú műselyem használata volt ered-55 menyes, míg a len és ia juta nem vált be. A pamutnak és a regenerált műselyemnék erősítő betétek céljaira való használhatósága elsősorban csekély nyúlásától, hőérzékenységétől, a gyártásnál alkalmazott vegyszerekkel szembeni közömbössé- 60 gétől, kifáradással szembeni nagy szilárdságától, vagyis attól a képességétől, hogy gyors és állandó nyíljtást, illetve hajlítást kibírjon és a gumihoz való tapadóképességétől függ. 65 E tulajdonságok szükségessége a szakértő előtt ismert. Használható abroncskordnak alkalmazáskor idomulnia kell az abroncs mozgásaihoz és e tulajdonságait a használat alatt még kell tartania. Szűk- 70 séges továbbá, hogy fáradási jelenségek és vegyszerek befolyása ne legyenek hátrányosan észlelhetők. Fontos, hogy az abroncskordok egyrészt alakváltozással szemben nagy ellenállásúak legyenek és más- 75 részt kis nyúlásuk legyen, nehogy azok alakjukat tartósan elveszítsék; vagyis meg ne hosszabbodjanak, ami az abroncs alakváltozásának és gyakran »ábroncsnövekedésnek« (tire growth) nevezett tartós bő- 80 vülésének felel meg. Abroncskordok alakjukat tartósan kétféleképpen veszíthetik el: 1. oly lökések folytán, amelyek a rugalmassági határt meghaladó igénybevételéket okoznak, 2. oly lökések folytán, amelyek 85 huzamosabb ideig szabályosan következnek be, ámbár ezek nem elegendő nagyok ahhoz, hogy az anyag igénybevételét a rugalmassági határon túl fokozzák. Utóbbi jelenséget »képlékeny folyás«-nak (plastic 90 ílow) jelölik. Ujabban szintetikus szálak és fonalak oly csoportját állították elő, melyek szintetikus, láncalakú poliamidekből állanak és amelyek a 2,071.250 és 2,071.253 számú 95 amerikai szabadalmak ismertetnek. Ezek két csoportba tartoznak. Az egyikben azok vannak, melyek monoamino-monokarbonsavakból vagy hasonló vegyületekből állíthatók elő, a másodikba pedig azok, melyek 100 alkalmas diaminok és kétbázisú savak reakciójánál keletkeznek. E szintetikus poliamidek például kondenzálási polimerizálással állíthatók elő. A diamin-kétbázisúí savpolimerek részletesen a 2,130.948 számú 105 amerikai szabadalomban vannak ismertetve. E szintetikus poliamidek közül a polibexametilénadipamid például hexametiléndiamin és adipinsav kondenzálási polimerízálásával állítható elő. Ez a termék külö- no nősen értékes. Egyszerűség kedvéért a szintetikus, láncalakú poliamideket a következőkben csupán poliamideknek nevezzük,