128456. lajstromszámú szabadalom • Mesterséges képződmények és eljárás azok előállítására

Megjelent 1941. ~évi äecember hó 1-én. HÁGTAK SIRllTí SZABADALMI BIEÓSÍ6 SZABADALMI LEIRÄ 128456. szám. IV/h/1. (XIV/a/1.) osztály. — N. 3473. alapszám. Mesterséges képződmények és eljárás azok előállítására. E. L Du Pont De Nemours And Co. cég, Wilmington, Delaware, mint George Preston Kofi wilmíngtoní lakos jogutódja. A bejelentés napja: 1939. évi október hó 31. — Amerikai Egyesült Álíamokbefi elsőbbsége: 1938. évi [november hó 1. A találmány gumicikkek, például autóabroncsok, szíjak és tömlők merevítő betéteinek javítására vonatkozik. A találmány kiváltképen eljárás gumicikkekhez 5 való merevítőelemek előállítására új szintetikus szálak osztályából. A találmányt egyszerűség végett autoabroncsokkal kapcsolatban magyarázzuk. Az abroncsgyártásban merevítés már ré-10 gen szükségesnek bizonyult, mert a gumi gyors és ismételt áthajlítást, hirtelen lökéseket, valamint a fellépő röpítőerőket egyedül nem bírta ki. Megerősítő elemekként eleinte négyzetesen szőtt képződményeket, 15 például vitorlavásznat alkalmaztak, melyet a gumimasiszába ágyaztak. Ily merevítések javulást jelentettek ugyan, rugalmasságuk azonban nem volt. A szövetnek a gumimasszával való kifogástalan átitatása 20 és azzal megfelelően szilárd összekötése sem volt elérhető. Ezenkívül a szálkereszteződéseken az elhasználódás meglehetősen elég. nagy volt, ami hőfejlődést és en* nek megfelelően a szálak gyors roncso-25 lódását okozta. Az abroncsok azért bizonyultak használhatatlanoknak, mert vagy a merevítőszövet roncsolódott ej, vagy a szövet vált el a gumitól. E szöveteket újabban majdnem kizárólag abroncskor-30 (dokkal pótolták, amelyeket vagy vetülékmentes szövet alakjában, vagy csekély tartású összekötőszálakkal ellátolt,szövet alakjában állítanak-elő.. Abroncskordok kiindulási anyagai a kö-35 vetkező három osztályba tartoznak: Ä) cellulózaroistok és -szálak, B) fehérjerostok és -szálak, C) fémdrótok. Az A) osztályba tartoznak: pamut, len, juta és műselyem, a B) osztályba: selyem ós gyapjú. A cellulózaszármazékok közül a len és 40 juta alkalmazása azok nagy szilárdsága ellenére nem járt eredménnyel, minthogy ridegsége folytán mindkét anyag csupán, hajlékonyság és fáradási jelenségek tekintetében nem kielégítő abroncskordokat 45 adott. Eredményes volt azonban a pamut alkalmazása, ámbár annak szilárdsága nem túl nagy és hő, valamint vegyszerek behatásával szemben sem nagyon ellenálló. Ambár a pamut rugalmassági tulajdonsa- 50 gai nem kielégítők, az abroncskordokba nagyfokú sodrással mechanikai rugalmasságot vihetünk. Ezzel ugyan csökken a kord hajlékonysága és ugyanígy csökken a tulajdonképeni szilárdság is. A nagyfokú 55 sodrás a kordnak a gumíanyaggal ós/vagy a ragasztóiszerrel való átjárhatóságát is csökkenti, amiáltal tapadási nehézségek keletkeznek. A hajlításkor, illetve nyújtáskor való elhasználódást és hőfejlesztést viszont 60 növeli. Abroncskordok előállításához újabban nagyszilárdságú műselymet alkalmaztak. Ez kielégítőbb eredményeket adott, mert a műselyemnek nagyobb a szakítószilárd- 65 sága mint a pamuté és hővel szemben kevésbbé érzékeny. Sodrása, minthogy folytonos szálról van szó, a pamutnál szükséges érték alatt tartható, miáltal a túl nagy sodrás folytán bekövetkező szilárü- 70