128447. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó ellenállás
8 128447. vonatkozik a 25. és 26. ábrabeli kivitelekre is. Az árammagnak az ellenállástesten való vándorlását azzal is elősegíthet-5 jük, hogy az áramszedőt az áramszedőtestnek hosszoldali áramcsatlakozási felületére merőlegesen álló szigetelőrétegekkel vagy azoknál nagyobb fajlagos ellenállású rétegekkel osztjuk meg, io amint ezt már a 21. ábrában feltüntettük. A 28. ábrában ilyen rétegezett s áramszedő további kiviteli példáját tüntettük feli, amelyben i szigetelőrétegek vannak. Az ilyen kivitellei azt is 15 megakadályozzuk, hogy különösen az egyik vagy a másik, vagy mindkét véghelyzetben valamennyi árampálya az áramszedő egyik élénél torlódjék A \\Y és w2 ellenállástestek ívalakúak és 20 azokat az s- áramszedő az egymással szembefordított hengeres felületeken érinti. Az ellenállástestek fajlagos ellenállása az m1? illetőleg m 2 fémes érintkezőkkel ellátott végtől a másik 25 vég felé növekszik. Az s áramszedőt ahhoz csatlakoztatott ix és i 2 szigetelődarabokkal hengeres testté egészítettük ki. A fajlagos ellenállás fent leírt lépcső-30 zetes megosztása a további kiviteli alakokban is alkalmazható. Különböző vezetőképességű testek közötti, például fém és ellenállástest közötti villamos összeköttetéseknél előfordulhat, hogy 35 az átmenet helyén fellépő nagyobb terhelések alkalmával az átmeneti hely szegélyein káros kisülési jelenségek lépnek fel. A 29. ábrában w az ellenállástest és s a hengeres rúdala|kú 40 áramszedő, melynek köralakú f érintkezőiéi ületét a 30. 'ábra mutatja. Az említett kisülési jelenségek az s test r szegélye mentén jelentkeznek, ha ott az áramsűrűség bizonyos értéket meg-45 halad. Ezt a találmány értelmében azzal kerüljük el, hogy legalább is a két test közül az egyiket, célszerűen a jobb vezetőképességű anyagból készült tes-50 tel, úgy készítjük el, hogy annak fajlagos ellenállása az áramot vezető érintkezőfelületek közepétől azoknak széle felé folytonosan vagy fokozatosan nő. A fajlagos ellenállás fokozása azokra a 55 kerület menti helyekre korlátozható, amelyeken a rosszabb vezetőképességű test a jóvezetőképességű testen túlnvúlik. A 31. ábrán hosszmetszetben, a 32. ábrán keresztmetszetben olyan s rúd 60 látható, melynek köpenyfelülete oly ellenállásanyagból van, melynek fajlagos ellenállása a rúd magja felé folytonosan csökken. A fajlagos ellenállás egyenetlenségét itt is pontozással jelöltük, 65 mimellett nagyobb pontsűrűség nagyobb vezetőképességet jelent. Az érintkezőfelület r szegélyén a fajlagos ellenállás a legnagyobb és a pontozás ott a rajzban a legritkább. Ezzel az intéz- 70 kedéssel az r szegély mentén a kisülési jelenségeket elnyomjuk. A fémet körülvevő ellenállástest a fémmel tetszőleges ismert eljárással, például forrasztással, hegesztéssel vagy zsugorítással egyesít- 75 hető. A fémes test felülete azonban vegyi behatásokkal, például oxidálással is átalakítható nagyobb villamos el- • lenállású anyaggá. A 33. ábra oly kiviteli alakot mutat, 80 amelynél rúdalakú w ellenállástestet áramvezelőként használt k fémsapkával láttunk el. A sapka r szegélyén kanos kisülések léphetnek fel, ezért a találmány értelmében a szerkezetet úgy 85 képeztük ki, hogy a sapka szegélye folytonosan vagy lépcsőzetesen a k' ellenállástestbe megy át. Ilymódon az áramot vezető egész f felületet nagyobb fajlagos ellenállású anyag határolja kö- 90 rül, melynek vezetőképessége a fém felé növekszik. A 34. ábra olyan szabályozhat^ ellenállást mutat, amely két lemezalakú wx és w 2 ellenállástestből van. Ezeknek c -5 —a— és —b— áramcsatlakozásaik vannak és az ellenállástestek egymással szemben eltolhatók. Ha az a és b csatlakozások egymást fedik, akkor az ellenállás azok között gyakorlatilag toc nulla. Minél messzebb toljuk el egymástól a két csatlakozást, annál nagyobb a közöttük fekvő szakasz ellenállása. Mindkét ellenállástest fajlagos ellenállása a jólvezető áramszedőtől ki- io5 felé ellentétes irányban növekszik. A fentemlített káros kisülési jelenségek itt sem léphetnek fel. Ha a két Wi és w, test az elülső és a hátsó határfelületen pontosan egymásra illik, úgy en- ne nél a kivitelnél egyik sem nyúlhat túl a másikon. A fajlagos ellenállásnak tehát nem kell minden irányban, hanem
