128446. lajstromszámú szabadalom • Cinkötvözet
Megjelent 1941. évi december hó 1-én. MAGTÁR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 128446. szám. XVI/c. osztály. — G. 9155. alapszám. Cinkötvözet. Georg von Giesche's Erben cég, Breslau. A bejelentés napja: 1940. évi december hó 17. — Németországi elsőbbsége: 1940. január hó 2. fi. pótszabadalom a 119869. sz. törzsszabadalomhoz. A találmány a 119869. számú törzsszabadalom, valamint a 122544. számú első pótszabadalom szerinti cinkölvözet továbbfejlesztése. 5 A törzsszabadalom rézből, alumíniumból és cinkből állói, kiváltképen gyúrással alakítható cinkötvözetet ismertet, melynél 2— 8°/o, előnyösen 4o/0 réztartalom mellett a réz és alumínium közötti viszony olyan, 10 bogy 18—22 rész, előnyösen 20 rész rézre: 1 rész alumínium esik. Ebből mintegy 0,1—• 0,444 o/o, szűkebb keretben — 3—8°/o zéz esetében — 0,137—0,444o/0, előnyösen mintegy 0,2% alumíniumtartalom adódik. 15 Az első pótszabadalom értelmében ezt az ötvözetet öntési célokra annyiban változtattuk, hogy 1—10o/o, előnyösen 4o/o réztartalom mellett a réz és alumínium közötti viszony olyan, hogy 17—19 rész, elő-20 nyösen 18 rész, rézre 1 ,rósz alumínium jut. Ebből mintegy 0,1—0,88o/o, szűkebb keretben — 3—8°/o réz esetében — megfelelően szűkebb batár, előnyösen mintegy 0,2—0,222o/o alumínium adódik. 25 ütvözési maradékként e cink ötvözetekhez nagy, lehetőleg 99,99 o/0 -os tisztaságú cinket alkalmazunk. Eddig úgy vélték, hogy, effajta nagyértékű cinkötvözetek előállításánál csupán igen csekély százalékos: 30 szennyezés engedhető meg. Ennekfolytán, az eddigi nézetek szerint az úgynevezett finomított cinket ehhez nem lehetett alkalmazni, mert a finomított cink •.jelentős szennyezéseket, főleg mintegy 1,3—1,5 o/o 35 ólmot és még egyéb idegen alkatrészeket, kiváltképen kadmiumot és vasat, esetleg ónt is tartalmaz. Az utóbbi időben azonban sokkal több finomított cinket állítanak elő, mint 99,99o/0 cinktartalmú finomcinket. A finomított 40 cinknek az említett fajtájú cinkötvözetek előállításából való kizárása tehát igen hátrányosnak mutatko zik. A szokásos magasabb alumíniumtartalmú cinkötvözeteknél az eddigi előírások' 45 szerint az ólomban, kadmiumban és ónban való szennyezéseknek 0,01 o/o alatt kell maradniuk, miután csak oly módon lehet a kristályok közötti korrózió: visszaszorítását biztosítani. Az effajta alumíniumtar- 50 talmú ötvözetnél az ólomtartalom legfeljebb 0.003o/o, a kadmiumtartalom szintén legfeljebb 0,003o/o lehet, mimellett az óntartalomnak 0,001 o/o-nál kisebbnek kell lennie. A szennyezések összege, a 0,01o/o-ot ne 55 haladja meg, de lehetőség szerint legfeljebb 0,008 o/o legyen. A törzsszabadalomhan és az 1. pótszabadalomban ismertetett réztartalmú cink ötvözeteknél, melyeknek csekély alumínium- 60 tartalma van, az eddigi nézetek szerint a viszonyok azonosak voltak. Ismeretes volt ugyan, hogy e réztartalmú ötvözetféleség az ólom- és ónszennyezésekkel szemben kevésbbé érzékeny mint az alumí- 65 niumtartalmú cinkötvözetféleség, ellenben az ólom, kadmium és ón által előidézett, szennyezések fentebb említett legfelső határainak túllépését mégsem tartották megengedhetőnek. Ennekfolytán eddig az öt- 70
