128436. lajstromszámú szabadalom • A kukoricaszár és más szalma-félék felhasználása csomagolópapirosgyártás céljára szolgáló úgynevezett félcellulóza előállítására

Megjelent 1941. évi december hó í-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 128436. szám. IV/h/1. (XlII/ia.) osztály. — D. 5348. alapszám. A kukoricaszár és más szalma-félék felhasználása csomagolópapírosgyártás céljára szolgáló úgynevezett félcellulóza előállítására. Dorner Béla vegyészmérnök, Budapest. Pótszabadalom a 123823. sz. szabadalomhoz. A bejelentés napja: 1940. évi szeptember hó 3. A találmány a 123823. számú magyar szabadialomban védett eljárás javítása,, u. n. féloelmlóza előállítására. A kukoricaszár felépítésénél fogva, más természetű, mint 5 a búza vagy rozsszalma. Jelentékenyebb mértékben tartalmaz olyan alkatrészeket, melyek felbontása és eltávolítása szükséges, ha abból cellulózát készítünk, azért arra az előkészítésre szorul, mint az fenti sza-10 badalomban le van írva. A félcellulóza gyártásnál ez a művelet ihasonlói, csak kevesebb, nem kell ugyanis akkora gondot fordítani a tisztítás ós oda' nem való részek (Szétválasztására. A nyersanyagot te-15 hát e találmány keretében, ugyanúgy mint azt az említett szabadalom leírásában ismertettük,' előaprílásnak vetjük alá, pl. tépjükv. szecskázzuk, illetőleg mechanikai' lag felbontjuk, az így rostnyalábokra bon-20 tott anyagot megpuhítás és tisztítás céljából vízbe vagy előnyösen mészvízbe áztatjuk, a mészyíz gyengén lúgos hatású és így nagyon alkalmas arra, hogy a rostok megpuhuljanak; ez azért fontos körül-25 meny, mert az áztatást követő műveletre, a szénaszerű állapot elérésére, igen nagy fordulatszámú, nagyteljesítményű kalapácsmalmot használunk, ha tehát az anyag száraz, akkor rideg, ilyen állapotban porrá 30 zúzza a nyersanyagot, míg ha megpuhult, ez esetben szívós és így a rostok hosszirányban hasadnak szét. A .cél az, hogy minél nagyobb felületű rostos anyagot kapjiunk. Ekkor a bélsejtek már nem füg-35 gének össze, hanem daraszerűen aprózottak a rostos anyag között, tehát mozgó vagy álló szitán ezután ^elválaszthatók vagy mint azt a 123823. sz. szabadalomban leírtuk, »hollenderben« folytatódik a művelet. 40 Miután olcsó barna csőm ago lópapiros gyártása a cél, a további művelet csak részbeni feltárás, mely mészvízzel való főzéssel történik 3—5 atm. nyomásnál. Ez voltaképen nem is nevezhető feltárásnak, 45 hanem inkább a penlozánok oly mértékű megpuhításának és megduzzasztásanak, hogy a rostos anyagot könnyen lehessen papíranyaggá foszlatni az ismert holleűidérekben. A nagy felület elérésé tehát gon- 50 dos aprítás útján azért fontos, mert a mész gyengén lúgos hatása csak alig hatol be az összefüggő rostok közé. Az inkriusztáló anyagokhói, mlely nem egységes anyag, a mészvíz csak keveset old ki, ez itt nem 55 is cél, miért annál több papíranyagot kapunk. Hátrányos azonban a szalmafélék kovasavtartalma, ami mésszel nem távolítható lel ,ezért a kavasavtartalom csökkentése céljából, főzés közben, a főzés vége- 60 felé a kazánba kevés, a száraz szalmának 1—2°/o-át kitevő, szódaoldatot adunk, de helyette adhatunk kevés NaOH oldatot is, annál inkább, mert úgy is ez képződnék ,_ mész jelenlétében a szódából is. Tapasztalás szerint alkálifémoxidok oldatának jelenlétében, különösen aránylag csekély mennyiségű kovasavhidrát tartalom mellett ,ami a szalmafélékben jelen van, nem képződik kalciumszilikát a mésszel 70