128422. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés testkeresztmetszeteknek röntgensugarakkal való leképezésére

2 128422. mennek át és megszakítás nélküli kép keletkezik. A felvételeket visszaadó telepben a részképeket a röntgensugarak optikai analo^ 5 gonja révén egymásután vetítőernyőre vetítjük. Ekkor a képet lencserendszer segélyével a sugársíkra keresztirányban erősen kiszélesítjük. Egyúttal a vetítőernyőt az egyes részképek vetítését követően vagy 10 megszakítás nélküli képek esetén folytoínosan, a sugárnyalábhoz képest forgatjuk, még pedig a forgáspont képpontján (átmenő fénysugár körül. Az erősen kiszélesített részképek egymásra helyezkednek, 15 azonban a szögelforduíás révén egymásba olvadnak akként, hogy a kívánt keresztmetszeti kép létesül. A találmányt még részletesebben a rajz kapcsán magyarázzuk meg. 20 Az 1—7. ábrák a találmány elméletére, vonatkoznak. A 8. ábra a találmány szerinti röntgenteliep foganatosítási példájának vázlata. A nagy gyujtópontlávolságú, párhuza-25 mos 10 röntgensugarak a megvizsgálandó! testen át haladnak (1. ábra). Az 5 rés vékony nyalábot ereszt át. A röntgensugárzás gyújtópontja és az 5 rés helyzete a megvizsgálandó keresztmetszet síkját megha-30 tározzák. Minthogy az 'átvilágított test (a jelen esetben fáiig áteresztő anyagból készült 3 henger, melynek 4 magja nehezen áteresztő anyagból van) egyes részei különböző áteresztőképességűek, a fényérzé-35 kény 7 lemezen a 8 sávon látható részkép jelenik meg, amely a 3 rész, illetve a nehezen áteresztő 4 rész különböző sugár elnyelőképességének felel meg. Ha e fánysávot valamely optikai módszer segé-40 lyével a keresztmetszet síkjára merőlegesen meghosszabbítjuk és a keresztmetszet síkjába forgatjuk, a 2. ábrán láthatói képet kapnók. Ha a röntgensugárforrást az 5 réssel 45 és 7 képhordozószervvel együtt az 1 testhez képest a 11 forgáspontban a szemlélt metszősíkra merőleges tengelyvonal körül, pl. a szöggel (2a. ábra) forgatjuk, második részképet létesíthetünk. Ezt 50 Ugyancsak a keresztmetszet síkjára merőlegesen meghosszabbítva és a metszősíkba forgatva képzeljük el. A 2. ábra szerintii képpel együtt ekkor a 2a. ábra 9 képe keletkezik. 55 Ezen a módon több részképet állíthatunk elő és a hosszabbított és a metszősíkba forgatott képet akként forgathatjuk el, hogy a részképek az eredeti helyzetükkel állandóan párhuzamosak. Ha az elforgatás folytonosan, 180°-nak 60 felel meg, az egymást keresztező fénysugarak összeolvadnak és a keresztmetszet leképezése keletkezik. A 4 rész keresztmetszete, bármely oldalról is világítjuk meg, a röntgensugarakat csupán kevéssé ereszti 65 át. A fényérzékeny 9 kép középső része tehát csupán igen kis sugárzási mennyiséget kap és világos marad. A 3. ós 4. ábrákon különféle idealizált keresztmetszetek (pl. koponya és kar- 70 csont) leképezésének keletkezése látható. Mint látható, a leképezés 180°-ios forgás után a keresztmetszetet teljesen determinálja. A 3. ábrán 12 a felveendő keresztmetsze- 75 tet, 13 a meghosszabbított és beforgatott részképet és a. 14 a valamennyi 13 részkép egymásra helyezése révén keletkező eredményt jelöli. A 4. ábrán 15 a felveendő keresztmetszet, 80 16 két egymásra helyezett részkép és 17 valamennyi részkép egyniásrahelyiezésének eredménye. Minthogy csupán a röntgensugárforrásnak a testhez képest való relatív mozgása 85 lényeges, azonos eredményt kapunk, ha nem a röntgensugárforrás és a rekesztek fényzár, illetve fényérzékeny lemez, hanem az átvilágítandó test forog. Ily esetekben önként értetődően a hosszabbított és be- 90 forgatott 9 képet a test szögelfordulásával egyidejűleg kell forgatnunk. Az 5. ábra az ábrázolandó testréteg különböző oldalról felvett részkéipeinek egyik rögzítési módját szemlél teli, A 19 test, tehát 95 ezzel együtt a 18 keresztmetszet is, a röntgensugárforrás és 21 rekesz között levő és a 18 keresztmetszetre a 20 forgáspontban merőleges tengelyvonal körül forog. A 21 résrekesz mögötti 22 henger, mely- 10C nek palástjára fényérzékeny lemezt erősítünk, teljesen azonos szögsebességgel forog. A folytonos forgás folytán a keresztmetszet minden oldalról megvi ágított részképe a lemezre jut. A keresztmetszet tel- 105 jes képe tehát a fényérzékeny filmen implicite adva van. Az 5. ábrán 20' a 20 forgáspont képpontja. A valóságos keresztmetszeti kép előállítása a 6. ábrának megfelelően történ- lie het. Az előhívott filmet a 22 hengerrel azonos méretű 23 henger palástjára helyezzük és folytonosan forgatjuk. A 23 henger alkotójával párhuzamosan a 21 re-