128421. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés villamos átvivőkör átvivőtulajdonságainak változtatására vezérlőfeszültség révén
128421. 5 melyeket egynegy (71, illetve 72) bemenőkapocs elé kapcsoljunk. Hasonló módon közel állandó bemenőkapacitást más kapacitásoknál is, pl. az 5 5. ábra szerinti kapcsolásnál, párhuzamos vagy isoros induktivitásokkal a bemenőkapcsoknál kompenzálhatjuk. Az előzőkben azt mutattuk, miként valósíthatunk meg rekesz tőr éteges konden-10 zátorok alkalmazásával olyan kapcsolásokat, melyeknek amplitudó-átvivő-arányát külön vezérlőfeszültséggel befolyásolhatj'uk. Számos esetben azonban az átvitt váltófeszültségnek vezérlőfeszültségtől Jüg-15 gő fáziseltolódására van szükségünk. Ezt a követelményt is számos kapcsolással kielégíthetjük, mint a 8. ábra példaképien mutatja. A Kt és K 2 rekesztőréteges kondenzátorok látszólagos ellenállásai bizo-20 nyos élő-feszültségnél a valós (ohmos) R1 és R2 ellenállásoknak feliéinek meg. Ekkor tehát az E2 kimenőfeszültség a bemenőfeszültséghez képest fázisban 90°-kal van eltolva, ha a járulékos fáziseltolódásoktól 25 eltekintünk, amelyeket Kt és K 2 veszteségellenállásai, valamint a 83 és 81 kimenőkapcsok terhelése előidéznek. Ezt a fáziseltolódást a rekesztőréteges kondenzátorok megfelelő kapacitásváltozásaival nö-30 vélhetjük vagy csökkenthetjük; 'ez a fáziseltolódás tehát a Wl5 "W 2 váltóáramzáróellen állásokon és a valós (ohmos) R1: R2 ellenállásokon át a kondenzátorokhoz vezetett e vezérlőfeszültségtől függ. 35 Az előfeszültségtől függő fáziseltolódás számára még számos kapcsolást vezethetünk le ismert kapcsolásokból, melyeknél a fáziseltolódás változtatását kapacitások (pl. forgókondenzátorok) változtatásával 40 idézzük elő. A 8. ábra szerinti kapcsolást az amplitudóátvivőmértéknek 'előfeszültségtől függő befolyásolására való kapcsolásra is átváltoztathatjuk azzal, hogy 'a valós (ohmos) 45 Z1; Z 2 ellenállások helyett megfelelő ka'" pacitásokat alkalmazunk, melyeket az e el őfeszülts égnek a K rekesztőréteges kondenzátorokhoz való hozzávezetésére nagyohmos ellenállásokkal hidalunk át. 50 Ámbár a kapacitásváltoztatásra mértékadó előfeszültségek általában olyan vezérlőfeszültségek, melyeket előnyös módon kívülről vezetünk be, ezeket a feszültségeket sok esetben előnyösen magukban a 55 kapcsolásokban is létesíthetjük, pl. az átvitt áramok és feszültségek amplitúdójának, frekvenciájának vagy fázishelyzetének függőségében. Váltófeszültség amplitudóhatárolására alkalmas kapcsolás példáját a (9. ábra mu- 60 tatja. Itt W feszüitségelosztói, pl, 95 középlecsapolásos induktivitást jelöl. A C kondenzátor kapacitása a veszteséges K zárórétegkondenzátor kapacitásának felel meg maximális előfeszültség esetén. Szükség ese- 65 lén K veszteségellenállását is reprodukálhatjuk ellenállások hozzákapcsolásával C-nél, pl, a 12a vagy 12b kapcsolás szerint. Ez esetben tehát a kimenőkor a bemenőkörrel csatolva nincsen, azaz az E2 7 0 kimenőfeszültség az. Ej bemenőfeszültségtől függetlenül nulla marad. A Cx kondenzátor a G egyenirányító/ révén a Wx váltóáram-rekesztő ellenálláson 75 át az E2 kimenőváltófeszültség amplitúdójának megfelelően töltődik fel. Ezzel az egjnenfieszültséggel, amely a kimenőfeszültségnek felel meg, W alsó felén át a K rekesztőréteges kondenzátor is feltöltő- g0 dik. Kis amplitúdónál ez az előfeszültség kicsiny, azaz K kapacitása C kapacitástól erősen eltér, úgyhogy a kimenőkör ,és a bemenőkor közölt szoros csatolás létesül. Növekedő kimenőváltófeszültségnél a g5 két kapacitás mindinkább közeledik egymáshoz, azaz -a csatolás csökken, úgy hogy E2 amplitúdójának növekedését bizonyos határértéken túl megakadály ózzuk-A bemenőíeszültség erősen ingadozó am- 90 plitudója esetén tehát ilyenfajtájú kapcsolással az E2 kimenőfeszültséget közel állandó amplitúdójukra szabályozhatjuk. A 9. ábra szerinti kapcsolás visszafelé szabályozó kapcsolás, amelynél tehát az 95 átvivőtulajdonságokat a kimen őiamplitudó vezérli. Ebből a kapcsolásból egyszerű módon a bemenet és kimenet kicserélésével előrefelé szabályozó kapcsolást is alkothatunk. Állandó kimenőamplitudőra való loo szabályozás helyett túlzott amplitudókülönbségre valói 'szabályozást is megvalór síthatunk, ha a kapcsolási elemiek alkalmas méretezése révén gondoskodunk arról, hogy K növekedő előfeszültségénél a híd- 105 egyensúly mindinkább megzavarodjék. Végül számos esetben az önműködő' amplitúdó-szabályozásnál a külön egyenirányítót (pl. a 9. ábra esetén a G egyenirányítót) mellőzhetjük, mint a 10. ábra egy pél- no da kapcsán mutatja. A két Kr és K 2 rekeisztőrétegeskondenzátor ellentétes értelemben van sorba kapcsolva és egyenirá-
