128413. lajstromszámú szabadalom • Üvegcsővég-foglalat

Megjelent 1941. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 128413. szám. XVIII/d. osztály. — I. 4229. alapszám. Üvegcsővég-foglalat. Iczkovits Gerzson magánhivatalnok, Budapest. A bejelentés napja: 1940. évi február hó 8. Szódavizes palackok szifonfejeihez hasz­nált üvegcsövek végein eddig, tudvalevőleg, ónból készült foglalatot (felöntést) alkal­maztak a szifonfejbe helyezett gumigyű-5 rűn való felfekvésre illetve ehhez való szo­rításra. A találmány célja, ón-öntés 'helyett, elő­nyösen, alumíniumból, rézből vagy más, a szódavíz hatásának ellenálló anyagból ké-10 szült, vékonyfalú csőanyagnak olyatén mó­don való felhasználása, hogy egyrészt az üvegcsővégnek, másrészt a csőanyagból lé­tesített foglalatnak különleges kiképzésé­vel megbízható, szoros kapcsolatot .létesít-15 sünk a csővég és foglalata között. Az aláb­biakban ismertetett, különböző szerkezeti megoldásnak, e. cél elérésére, közös jellem­zője, hogy a csővég befoglalt részének leg­nagyobb külső átmérője nagyobb, mint a 20 foglalat ez átmérő síkja alatti részének leg­kisebb belső átmérője. Ezzel ugyanis a cső­végnek a foglalatba szorítását és megbíz­ható fogvatartását biztosíthatjuk. A csatolt rajz 25 1—4. ábrája a találmány négy külön­böző kiviteli alakját példaképen, nagyobb léptékben, hosszmetszetben tünteti fel, míg az 5. ábra a 3. ábrán bemutatott szerkezeti 30 megoldáshoz használható nyomószerszám alulnézete. Az 1. ábrán látható kiviteli példában azi aránylag kis falvastagságú (0,5—1.2 mm) fém-csődarab egyik végét (a) karimává ké-35 pezzük ki, a .hengeres (b) részt, pedig a másik vég felé, célszerűen kúposán szű­kítjük és a csővéget körömszerűen behúz­zuk úgy, hogy a (c) üvegcsőhöz szorosan simuló, körülfutó (d) él keletkezik. A (c) üvegcső végét viszont, melegen való 40 tágítással úgy alakítjuk, hogy körülfutó körömszerű, külső(e) él keletkezik. Ha már most a (c) üvegcsövet -az (a, b) foglalatba dugjuk • és az üvegcső 'kitágított végét a kúpos (f) foglalatrészbe szorítjuk, akkor 45 a két körülfutó (d és e) él menténszoros' felfekvést és kifogástalan tömítést kapunk. A 2. ábrán bemutatott szerkezeti meg­oldásban a foglalat fémcsőből húzott vagy műanyagból sajtolt (a.t ) karimából és csőn- 50 kakúpalakú (íj) hüvelyből áll. A (ct ) üveg­cső végét ugyancsak (c2 ) csonkakúppá ké­pezzük ki, melynek kúpossága a foglala­téval egyezik úgy, hogy az üvegcsőnek a foglalatba szorításakor az üvegcső külső 55 és a foglalat belső kúpfelülete között jól tömítő felfekvést létesítünk. E két felület között — miként ezt a 3. ábra láttatja — (g) tömítőanyagot, pl. gumit, lakkot vagy megfelelő ragasztóanyagot helyezhetünk el. 60 A 3. ábrabeli kiviteli alaknál még arról is gondoskodunk, hogy az üvegcsővégnek a foglalatban való elmozdulását biztosan megakadályozzuk. E célból az üvegcsőnek a foglalatban lévő vége fölött, megfelelő 65 szerszámmal, kívülről, akként nyomunk a kúpos hüvelybe, hogy a hüvely belső fa­lából kiálló (h) dudor keletkezik, mely alkalmas arra, hogy a csővég meglazulá­sát, illetve becsúszását megakadályozza. 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom