128405. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szekunderelektroncső működtetéséhez, ehhez való cső

Megjelent 1941. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÖSÁG SZABADALMI LEIRAS 128405. szám. VII/j. osztály. -- F. 8678. alapszám. Eljárás szekíimdereldktroncső működtetéséhez és ehhez való cső. Fernseh G. m. b. H. cég, Berlin-Zehlendorf. A bejelentés napja: 1939. évi március hó 16. — Németországi elsőbbsége: 1938. évi március hó 16. Ismeretesek oly szckundereleklronerősítők, melyeknek az elektronáram irányában több egymás mögött elrendezett rács- vagy hálószerű kiváltó elektródáik vannak, ily 5 csövekkel igen jó eredményeket értek el, jóllehet a valamennyi rácsra repülő elektronok közül egy-egy rész a nyílásokon át kihasználatlanul repül át. Ismeretes továbbá az is, hogy minden hálót a rákövetkezőre 10 eleklronopükailag leképezhetjük, úgyhogy a sűrűségnek az első hálón illetve a folokatódán fennálló elosztása azerősítés egész folyamata alatt megmarad. Ezen elv alapján tehát nem csupán diffúz eleklronára-15 mot, hanem képszerű eloszlást is hűen (erősíthetünk. Míg a háló nyílásain átrepülő elektronok diffúz áram erősílése alkalmával az erősítési lényezYinek csupán csekély mértékű csökkenését eredményezik, kép-2o szerű erősítésnél az a hátrány is bekövetkezik, hogy ezek az elektronok a következő fokozat elektronoptikai leképezésének kiindulási síkján aránylag nagy sebességgel repülnek át és ennek következtében 25 nem képeztetnek le többé élesen. Az elektronoptikát természetesen úgy kell beszabályozni, hogy a kérdéses hálóról csekély kezdeti sebességgel kiinduló, az áram főrészét képező szekunderelektronok kópez-30 lessenek le élesen. A nyílásokon átrepülő gyors elektronok azonban akkor elektronoptikáikig ugyanolyan módon nem foghatók fel. A találmány megjelöli az utat, hogy mi-35 képen küzdhetők le e nehézségek. Az elektronoptikai, leképzéshez előnyösen homogén mágneses mezőt alkalmazunk, mely a hálók közötli teret kitölti. A találmánya értelmében az elektronoptikai mezőt, az elektrelektronok sebességét és a (rend- 40 szerint sík) hálók távolságát úgy hangoljuk egymáshoz, hogy a hálón átrepülő gyors eleklronok a. következő háló. síkjában élesen legyenek leképezve, míg a „lassú szekundérelektronok két háló közölt 45 mindenekelőtt egy kihasználatlan elektronoptikai közbenső képet létesítenek és a következő háló síkjában másodszor gyűlve össze, éles képet eredményeznek, mely azután a gyors elektronok képével fedésbe 50 jut. Ugyanezen elv szerint az eljárást kettőnél több fokozatban is alkalmazhatjuk. A találmányt annak egy példaképem kiviteli alakját szemléltetendő rajza alapján ismertetjük bővebben. 55. Az elektronok az (1) csőben elrendezett átlátszó (2) fotokatódáról indulnak ki és a mágneses (3) gyüjtőtekercs nyalábba gyűjti; azokat. Az elektronok a {4) hálóira jutnak, melyen azok részben sokszorosíttatnak, 60 míg a maradék, aránylag nagy sebességgel repül át rajta. A fotokatóda egy bizonyos pontjáról kiinduló nyaláb szélső elektronjainak pályáját vázlatosan (5>tel jelöltük. A (4) háló és a pl. a (6) világító 65 ernyő alkotta anóda között' épúgy, mint a (2) katöda és a (4) háló között elektron- • optikai leképezés történik. A találmány értelmében a viszonyokat úgy választjuk meg, hogy a (6) ernyő a (4) hálón átrepülő gyors 70