128395. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy mikrográfikus tisztaságú acél gyártására
2 128395. így a korrodáló hatású salak a kemence bélését erősebben rongálja és a felhasznált nyersanyagoknak, tehát az eljárásnak a költsége tetemesen megnövekszik, amit sem 5 műszaki előnyök,' sem pedig eljárási időtartam-rövidülésből iszármazó megtakarítások nem ellensúlyoznak. 2. A fent ismertetett eljárás redukáló atmoszférát és igen magas hőmérsékletet 10 tesz szükségessé, amit acélgyártásnál csak villamos kemencével lehet elérni. Az említett eljárás tehát voltaképen villamos kemencék használatára van korlátozva, éppúgy, mint a közönséges eljárások, melyek 15 »fehér« vagy »karbid-« salakokat használnak. 3. Az említett eljárásnál alkalmazott alumíniumos-szenes salakok a karbidok képződésével mindinkább sűrűsödnek, vagyis 2o hatásosságuk növekedésével folyékonyságuk csökken. Találmányunk eljárás, amelynek segítségével folytonosan és igen egyszerű módon olyan acélokat kapunk, amelyek mikrogra-25 fikus tisztasága nagyon tökéletes, bármekkora is Mac Quaid-Ehn-féle szemcsenagyságuk finomsága és még akkor is, ha ezekhez az acélokhoz az öntővederben vagy a kokillában további, aránylag nagy mennyiségű (egészen 0,020—0,030 % -ig terjedő vagy még több) alumíniumot adunk. Ezt az eredményt éppúgy elérjük extralágy acélokkal, mint lágy vagy kemény acélokkal, holott ismeretes, hogy sokkal nehezebb tiszta extralágy acélokat gyártani, különösen finom iszemcsézettel. A találmány szerint acélfürdőt — melyben erős redukálószer van, még pedig savjellegű oxiddal — olyan salakkal hozunk reakcióba, mely főleg timföldet és alkáli-40 vagy földkáli-bázisokat tartalmaz, és a salakot a hozzáadott fémre addig engedjük hatni, míg a salakban már csak igen kevés a vasoxid és ezzel együtt a mangánoxid. 45 Az acélhoz annyi redukálószert, pl. szilíciumot vagy esetleg titánt vagy cirkóniumot adunk, hogy az a salak1 vasoxidját és esetleges mangánoxidját igen kis mennyiségre csökkentse és a salakkal együttmű-50 ködve, az acélfürdőt oxigéntől és kéntől mentesítse. A találmány szerinti eljárás nem kíván abnormálisan magas hőmérsékleteket és az ugyanolyan jól használható nyitott tűz-55 helyű kemencékben, mint villamos kemencékben vagy bármely más acélgyártó berendezésben. A salak nem karburálódik a koksz folytán; ez teljesen fölösleges is, mert az eljárás sikere teljesen független karbidok képződésétől. Amint említettük, ele- 60 gendő, ha a hozzáadott fém annyi ideig hat a salakra, hogy az ebben levő fémoxidok, pl. FeO vagy (és) MnO mennyisége rendkívül lecsökkenjen. Ez aránylag rövid időn belül bekövetkezik, sőt rendkívül 65 rövid időn belül következik be akkor, ha az eljárást erélyes keverés mellett hajtjuk végre, amit alább ismertelünk. A salak, jóllehet ez az erős redukálószerrel redukálható fémoxidokban mind szegényebbé 70 válik, az egész munkafolyamat alatt folyékony marad és így különösen alkalmas arra, hogy a hozzáadott fémmel gyors reakcióba lépjen. Az erős redukálószert nevezetcsen a szilíciumot, a salakreakció 75 előtt vagy alatt adjuk a fürdőhöz. A redukálószer hozzáadása erősen oxidált, pl. 0,080°/o oxigént tartalmazó acélban történhetik. Igen figyelemre méltó tény, hogy még ilyen esetben is igen nagy végső mi- 80 krografikus tisztaságú acélt kapunk. Az erős redukálószer hatásával, ha ezt a találmány szerinti alumíniumos salak hatásával egyesítjük, főképen azt célozzuk, hogy a timföld redukálódjék és hogy egy- 85 szersmind alumínium kerüljön a fémbe. Ezt valójában csak akkor érjük el, ha a redukálószer reakcióját úgy irányítjuk, hogy az a vasoxidtartalmat igen alacsony értékre csökkenti, amint ezt alábbi példák 90 kapcsán megmutatjuk, vagyis ha a salak és a hozzáadott fém között elegendő ideig szoros érintkezést tartunk fenn, amíg a salakban a vasoxid említett csekély menynyiségét el nem értük. A redukálószernek 95 ezt a hatását a következő tény igazolja: ha pl. olyan acélt, amely szilíciumot vagy ezzel egyenértékű redukálószert nem tartalmaz, erélyesen összekeverünk olyan salakkal, melynek a találmány szerinti ösz- 100 szeleteié van és amely eredetileg igen kévés — pl. 0,4o/o — vasoxidot tartalmazott, akkor a Mac Quaid-Ehn-féle szemcsenagyság nem lesz finomabb, holott finomabb lenne abban az esetben, ha a fentebb is- 105 mertetett módon alumíniumot vinnénk az acélba. Ezt az eredményt még nagy széntartalmú acélokkal is elérjük. A találmány szerint ily módon kezelt acélban a megszilárdulás után meglevő 110 igen kicsiny kevés oxidzárványnak kristályos jellege van, azok rendszerint távolesnek egymástól és hengerléskor, valamint
