128389. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyúrható anyagoknak szervetlen anyagokból vagy azok termékeiből való előállítására
4 128389. bázikus csere-reakció következik be. Amennyiben a hatóanyag kolloidális diszperzió, úgy a hatás a felületi töltés villamos közömbösítéséből látszik állani. Ahár-5 tyáK hajlékonyságát fokozó hatóanyagokról feltételezhetjük, hogy a hatóanyag molekulái behatolnak a szilikátok racsszerkezetébe és mint kenőanyag szerepelnek. Ugylátszik, hogy a hatóanyagok a hárlo tyák vízzel szemben való ellenállását fokozó képessége attól függ, hogy mennyire képesek a szilikátok elektrokineükai tulajdonságait megváltoztatni. A hártyák vízzel szemben való ellenál-15 lását fokozó hatóanyagok lehetnek szervetlenek vagy szervesek. A megfelelő halóanyagok közül példaképen felemlíthetjük a marókáli, higanynitrát, a kalcium-, bárium-, stroncium-, magnézium-, man-20 gán-, kobalt- és ólomkloridok (az ólomklorid csupán meleg oldatban alkalmas), a magnézium-, kobalt- és réznitrátok, a cink-, mangán-, nikkel- és rézszulfátok, a kalcium-, bárium-, magnézium-, cink-, 25 urán-, réz- és ólomacetátok, a vaskloridok és lóriumnitrátok, a króm- és alumíniumszulfátok, a króm- és vasacetátok tömény oldatai, továbbá a vasoxid és alumíniumoxid kolloidális diszperziói. Megvizsgál-30 tűrik bizonyos számú savat is és azt tapasztaltuk, hogy azok kevésbbé hatékonyak. Számos kísérlet igazolja, hogy az alkalmazott vegyületek anionjai másodrendű szerepet játszanak és hogy a haté-35 kony anyagok legfőbb feltétele az, hogy kationjaik képesek a szilikátok cserélhető bázisaival való báziscserére és hogy a vegyület kellően oldódjék vízben. Hatékonyak azok az egyértékű kationnal biró 40 sók, melyek bázis-cserére képesek. Használhatók továbbá mindazon többértékű kationnal biró, vízben kellően oldható vegyületek, melyeknek oldóképessége melegítéssel fokozható. A trim etilbenzol ammo-45 niumhidroxid szerves vegyület szintén hatékonynak bizonyult. A hártyák vízzel szemben való ellenállását fokozó hatóanyagok legnagyobb része a hártyák törékenységét is növelik. Ez a törékenység azonban 50 az alant felsorolt és a hártyák hajlékonyságát fokozó hatóanyagokkal való kezeléssel kiküszöbölhető. KoUodiális vasoxiddal, vagy kolloidális alumíniumoxiddal kezelt hártyák a vízzel 55 sz-emíben ellenállókká válnak. A koUodiális vasoxid és a kolloidális alumíniumoxid megfelelő mennyiségben bentohitzselfoez adva pelyhes kicsapódási folyamatot indítanak és az e keverékből származó hártya, a vízzel szemben ellenálló lesz. Ez a 60 tény megerősíti azt a feltevést, hogy a hozzáadott hatóanyag anionja csak másodrendű szerepet játszik a hártyának vízben oldhatatlanná tételénél. Ez a tény igazolja továbbá, hogy a hártyák vízben old- 65 hatatlanná tétele lényegében elektrokinetikai hatás és az olyan kolloidok, melyeknek ellenkező értelmű elektromos töltésük van, mint a hártyát képező anyagnak, általában véve képesek a hártyákat vízben 70 oldhatatlanná tenni. Vasoxid és alumíniumoxid esetében úgy látszik, hogy ez anyagok pozitív töltésű kolloidális magjai helyettesítik a bentonit által felvett kationokat. 75 Oly hatóanyagok példájaképpen, melyek a hártya hajlékonyságát növelni képesek, megemlítjük a következőket: glykoletilénmonoetiléter, glikoletilén-monometiléter, glikoletilén-monobutiléter, metilacetát, etil- 80 acetát, izopropilacetát, butilacetát, cellulózaacetát, metilcellulózaacetát, glikoletilén, glikolpropilén, metilizobutilketon, diizobutilketon és a butilkarbinol. E vegyületek vizsgálata és más, nem hatékony ve- 85 gyülelekkel való összehasonlítása arra az eredményre vezet, hogy az olyan szerves vegyületek, melyek legalább részben oldhatók vízben és molekuláik nem tartalmaznak aromás magot vagy oldalláncot, ha- 90 tásosan alkalmazhatók. Másszóval, úgylátszik, hogy a molekulák oldhatósága és elrendezése határozzák meg, hogy menynyire képes a hatóanyag a hártyák hajlékonyságát emelni. A hatóanyag molekula- 95 jának, úgylátszik, nem szabad oly csoportot tartalmazni, mely szerkezetbeli akadályt képez és megakadályozza a molekula behatolását az alumíniumszilikát rácsszerkezetébe. 100 A vízzel szembeni ellenállás létesítése céljából ólomacetáttal kezelt hártya 105 C°-on több napon át való szárítás után a 10ls nagyságrendbe tartozó ohm/cm 3 ellenállással bir, míg átütés ellen 2000—3000 105 volt/0.025 mm ellenállással. Ha a 105 C°-on való melegítés után a hártyát levegőre tesszük, ez nem befolyásolja többé a hártya villamos tulajdonságait. A hártyák hajlékonnyá tehetők úgy is, 110 ha csupán a fent leírt eljárást alkalmazzuk, de az így előállított hártyák vízben oldhatók és tiszta vízbe mártva megduzzadnak.
