128371. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a hidrokinon és naftohidrokinon alkilhelyettesített származékainak előállítására

Megjeleni 1941. évi^november hó 15-én. MAGTAB KIBALYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 128371. szám. IV/h/1. (IV/h/2.) osztály. — H. 10996. alapszám. Eljárás a hidrokinon és naftohidrokino» alkilhelyettesíteU származékainak előállítására. F. Hoíímann - La Roche & Co. Aktiengesellschaft cég, Basel (Svájc) mint Lee John és Solmssen V. Ulrich vegyészek, nutleyí lakosok jogutóda. A bejelentés napja: 1940. évi december hó fO. — Amerikai Egyesült Államokbeli elsőbbsége: 1940. évi január hó 10. Ismeretes, hogy hidrokinonok foszforsavészterei nem 'állíthatók elő foszforoxikloriddal, mert az emellett képződő biszdikloro-foszforil-észterek víz hozzáadására 5 elbomlanak, amikor is hidrokinon és foszforsav keletkezik (lásd Knauor, Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft, 27. kötet, 1894. 2565. lap). Nem alkalmazható helyettesített hidrokinonok difoszfor-10 észtersavainak előállítására a hidrokinonbisz-foszforésztersavak előállítására való eljárás sem (lásd Genvresse, Gompt. rend., 1927, 523. lap), mert hidrokinonok és foszforsavanhidrid reakciójával nehezen fel do 1-15 gozható, kátrányos anyagok keletkeznek. Azt találtuk már most, hogy hidrokinon és naftohidrokinon alkilhelyet! esi tett szármázékaihoz juthatunk, ha a megfelelő hidrokinonnal foszforoxihalogenidet hozunk 20 behatásra, a képződött vegyületet vízzel kezeljük és az így keletkezett foszforésztersavat esetleg szervetlen vagy szerves bázissal hozzuk reakcióba. így pl. a 2-metil-l,4-dioxi-naftalin-biisz-fioszforósztersiav 25 tetranátriumsóját kaphatjuk, ha 2-metilnaftohidrokinont foszforoxikloriddal hozunk össze, a reakcióterméket vízzel kezeljük és a képződött 2-metil-naftohidror kiíion-tisz-foszforésztiersavval nátriumalko-30 holátot hozunk behatásra. A kiindulási anyagokul használt helyettesített hidrokinonokat célszerűen vala-35 40 mely vízmentes bázisban, így pl. piridinben, dialkilanilinhen, kinolinban vagy máseffélében oldhatjuk fel. A foszforoxihalogeniddel végzett reakció hőfejlődés közben megy végbe; a reakciót szobahőmérséklet és az alkalmazott bázis forrpont ja közötti hőmérsékleten folytathatjuk le; különösen alkalmasak a 80 C° és 150 C.° közötti hőmérsékletek. A kapott difoszforészbersavak vizes oldatait közvetlenül oldatban semlegesíthetjük vagy e vegyületeket száraz állapotban különíthetjük el és más szerekben hozhatjuk behatásra. A 45 vizes oldatokat bázisokkal, így pl. földalkáli- vagy alkálifémhidroxidokkal, karbonátokkal vagy acetátokkal, ammóniával vagy helyettesített ammóniával, így pl. dielilaminnal, dietanolaminnal, melilgluka- 50 minnal semlegesíthetjük és a szilárd só előállítására bepárologtathatjuk. A difoszforészbersavak vizes oldatát célszerűen vákuumban szárazra be is párologtathatjuk és azután valamely alkalmas 55 szerves oldószerben, így például etilalkoholban vehetjük fel. Avégből, hogy alkáli- vagy alkáliföldfémmel vagy ammóniagázzal vagy az említett aminokkal sók képződjenek, semlegesítünk. Az 60 oldhatatlan sókról leszűrhetünk vagy ha azok nem teljesen oldhatatlanok, az alkoholos oldatot szárazra bepáfologtathatj-uk, feltéve-, hogy a senilegesítőszerből ek-