128358. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ultrarövidhullámok keltésére és erősítésére

2 128358. teljesítménykamrában uralkodó váltófe­szültség fázishelyzete következtében a fá­zisban gyűjtött töltéssel szemben hat. Ha ugyanis az Jnpedancia tekintetében a tel-5 jesítménykamra hosszát, amelynek útszö­gét az alábbiakban © jellel jelöljük, ked­vezőbben, tehát úgy választjuk meg, hogy annak villamos fokokban kifejezett útszö­ge JT és n 10 ~r -«-között fekszik, akkor a teljesít­ménykamrában uralkodó igen nagy váltó­feszültség fázisa a belépő, fázisban gyűjtött töltésekkel szemben oly elhelyezkedésű, hogy! e töltésekre fékező, hatást fejt ki. Az 15 útszög értéke: 9 = °^L ahd v ers = K |/'1Ä Ö7 vers m « 20 ahol —L— a kamra hossza, w a váltóimező­kör frekvenciája, —U1 — katóda és a tel­jesítménykaimra között uralkodó egyenfe­szültség, —q— a töltés és —m— a töltés­hordozó tömege, A —Vers — kifejezés a 25 kamrán átmenő töltés állandó sebessége. 3. Nagy áramsűrűség esetén a váltóme­zőtől mentes kompressziós térben tértöl­tési jelenségek lépnek fel, amelyek a be­rendezés gyüjtőhatásával szemhehatnak. 30 Valamennyi említett áramveszteség az összhatásfokot rendkívül kedvezőtlenül be­folyásolja azáltal, hogy valamennyi rács egységesen nagy anódfeszültségre van kap­csolva. Az ilyen berendezésekre rendsze-35 rint megadott elméleti 57°/o-os hatásfok a fentnevezett veszteségeket nem tartalmaz­za. Ez az érték úgynevezett tiszta anód hatásfok. A találmány az elektronnak futási idejét 40 befolyásoló olyan berendezés, amelynél a fentemlített hátrányokat a lehetőség hatá­rain belül kiküszöböltük. A találmány további ultrarövidhullámok erősítésére és keltésére való olyan eljárás, 45 amelynél fázisban gyűjtött elektronáram­lást alkalmazunk, amely elektronáramnak célszerűen az elektronoknak reális katódá­ból való kilépési sebességével szemben nagy kezdeti sebessége van és amely elek-50 tronáram diódaszakaszba lép, amely di­ódaszakaszban az elektronáramot mezővel gyűjtjük és közvetlenül ezután külön tel­jesítménykamrában, melynek a katóda fe­lől tekintve hátsó határoló elektródája a 55 diódaszakasz kilépési elektródájával szem­ben pozitív egyenfeszültség alatt áll, váltó­mezővel a teljesítmény átalakulását idéz­zük elő. A »mezővel való gyűjtés« kifeje­zést mint a »futási térben való gyűjtés« kifejezéssel ellentett értelmű kifejezést 60 használjuk, mely utóbbinál az elektron­áramot váltómezőtől mentes térben a se­bességet moduláló rétegre következő sza­kaszban komprimáljuk. A találmánynál azt a jelenséget hasznosítjuk, melynek lényege 65 abban van, hogy ilyen kompressziós ha­tást nemcsak mezőmentes futási térben le­het létesíteni, úgy mint az ismert beren­dezéseknél, hanem ez a kompresszió tér­belileg tetszőlegesen kiterjedt váltómező- 70 ben is létrejön. A kompressziós hatásnak ezt az utóbb említett módját mezővel való gyűjtésnek nevezzük. Egy rezgési periódu­son belül a diódaszakaszba lépő összes elektronáramot a váltónrezőben úgy kom- 75 primáljuk, hogy ez az összesűrített elek­tronáram a diódaszakasz kilépési kereszt­metszetén rövidebb időben halad át, mint amilyen hosszú egy poriódus tartalma. Ezzel az eljárással a következő előnyök- 80 höz jutunk: 1. Az elekiroiiáramba az energia na­gyobbik részét a kisütő térnek abban a szakaszában vezetjük, amelyben az a vál­tómezőnek teljesítményt ad át. Ezzel el- g5 kerüljük, hogy azok az áram veszteségek, amelyek a diódaszakasz belépési és kilé­pési rácsán keletkeznek, nagy watt-telje­sítményekkel járjanak. 2. A teljesítménykamrát határoló elek­tródák között uralkodó nagy egyenfeszült­ség a gyűjtött íöltések belépési fázisa te­kintetében előnyös viszonyokat ad a váltó­mezővel szemben, amennyiben — ugyan­azokat az impedanciaviszonyokat feltéte­lezve, mint amilyenek a klisztron teljesít- 95 meny kamrájában uralkodnak — a váltófe­szültség gyorsító, fázishelyzetét érhetjük el. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy az elektronáram belső impedanciája mindkét esetben a kamra hosszirányában nő. E vi- l°° szonyok jobb áttekinthetősége végett az 1. ábrában optimális hatás, tehát "a telie­sítménykamra feszültségének teljes kive­zérlése esetére elméleti, tárcsaalakú töl­tés belépési i/> fázisának és a feszültség- 105 kivezérlés —a— viszonyának a kamra villamos hosszától, tehát az © útszögtől való függőségét tüntettük fel. A teljes vo­nallal kihúzott görbék olyan ekvipotenci­ális kamrákra vonatkoznak, amelynél a be- 110 lépési felületnek és a végfelületnek, úgy mint a klisztrónnál, azonos nyugalmi po-

Next

/
Oldalképek
Tartalom