128358. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ultrarövidhullámok keltésére és erősítésére

Megjelent 1941. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI a|8If|[ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 128358. szám VH/d. osztály. — T. 6595. alapszám. Eljárás és berendezés ultrarövidhullámok keltésére és erősítésére. Telefunken Gesellschaft für drahtlose Telegraphic m. b. H., Berlin-Zehlendorf. A bejelentés napja: 1940. évi november hó 30. — Németországi elsőbbsége: 1940. évi április hó lé. A találmány egyrészt eljárás ultrarövid­hullámok erősítésére és keltésére, amely­nél fázisban gyűjtött elektronáramot alkal­mazunk, másrészt pedig az eljárás fogana-5 tosítására alkalmas berendezés. Az elek­tronok futási idejét befolyásoló kétféle cső ismeretes, melyek közül az elsőnél a ka­lódából kilépő elektronáramot sűrűségé­ben vezérlik és az elektronáram kezdeti 10 teljesítményét rezgő mezővel létesített köl­csönhatás útján vonják el, míg a második csőcsoportnál az elektronok sebességét mo­dulálják és ilymódoii kapnak fázisban gyűjtött elektronáramot. Az első megol­ts elásnál a katódából jövő elektronáramot csak rosszul használják ki, mert áranivé­lélezés a rezgési periódusnak csak egy részében lehetséges. A második csoporthoz tartozó csövek egyik kiviteli alakja, az 20 úgynevezett klisztron, három olyan teret tartalmaz, amelyeken a nagyfrekvenciá­sán modulált elektronáram áthalad, még­pedig két rácselektródával határolt mo­dulációs kamrát, a második és egy to-25 vábbi rács között fekvő mezőmentes, de legalább is váltómezőtől mentes kompresz­sziós teret és erre következő, úgynevezett leljesítménykaimrát, amelyben a teljesít­ményt váltómiezővel alakítják át. Az ideális 30 esetben a klisztronban a katódáramot job­ban lehet kihasználni, mint azoknál a csö­veknél, amelyékben az elektronáram sűrű­ségét változtatják, a klisztr ónnak azonban az ismert alakban a következő hátrányai 35 vannak: 1. Ami a statikus kisülési viszonyokat illeti, úgy a rácsok, különösen a hátsó, a kompressziós teret egyik oldalán határoló rács a katódáram egy részét átveszi. A kompressziós teret határoló első és utolsó 40 rács között fekvő tér aránylag nagy, az első rács okozta elektronkitérítés az elek­tronáramot szétszórja. Ezeket a rácsokat úgy kell megszerkeszteni, hogy a követ­kező feltételeknek tegyenek eleget: 45 a) Jó melegvezetésük legyen, b) nagyfrekvenciás áramokat jól vezes­senek és c) fedési tényezőjük kicsiny legyen, vagyis az áramot jól átböcsássák. 50 Az a) és b) pontok kieelégítése végett vas­tag rácsdrótokat kell alkalmazni, míg ez­zel szemben, a c) feltétel csak vékony rács­drótokkal elégíthető ki. Ezért középutat választanak és a rács méreteit úgy hatá- 55 rozzák meg, hogy a rácsra következő há­rom elektróda áramfelvétele együttesen a katódáram felét vagy annál többet tesz ki. 2. További hátrány a kedvezőtlen dina­mikus áramátvétel. A modulációs- és a 60 teljesítménykaimra váltómezőinek olyan fá­zisa van, hogy egyrészt a modulációü­kamrában a belépési feltételek éppen azok­kal az elektronokkal szemben kedvezőtle­nek, amelyeknek később a fázisban gyüj- 65 tött töltés súlypontjába kell jutniok, amennyiben ezek az elektronok olyan idő­pontban lépnek be, amelyben a váltófe­szültség a modulációs-kamrában a legna­gyobb fékező hatást fejti ki. Másrészt a 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom