128352. lajstromszámú szabadalom • Öntöltő irón

2 128352. paszkodó karmainak és a hüvely illeszke­dő alakú alsó végének kapcsolódása foly­tán, a hüvelyen az irónfogó helyzetben önműködően rögzítődik és külső erő ha-5 tása nélkül a hüvelyen felfelé nem mozt­dulhat el. A karmantyú lecsúszását a hü­velyről lefelé a hüvely vastagodó fala gá­tolja meg azzal, hogy a hüvely alsó részé­nek összecsukott állapotában is ennek az 10 alsó résznek külső felülete kúpos marad. A karmantyú karmainak begörbítése és a hüvely nyelveinek külső lekerekítése oly kis mértékű lehet, hogy azok szabad szem­mel alig észlelhetők. A szorító karmantyú 15 önmííködő rögzítődésének és a kis kar­mantyúlöketnek következtében nincs szük­ség az ismert rendszereknél előforduló bo­nyolult biztosító és vezérlő elemekre. Ezek elmaradása lehetővé teszi, hogy a szorító 20 karmantyú elmozdulását fent és lent ha­tároló két ütközőfelületet magán az irón­testen és az iróncsúcson alakítsuk ki. Az új öntöltő irón tehát végeredményben rendkívül eg3r szerű felépítésű és így ol-25 csőn állítható elő. A mellékelt rajz a találmány szerinti irón két kiviteli alakját példaképen tünteti fel. Az 1. ábra az irón hosszmetszete az 30 irónnak abban az állapotában, melyben az irónbél nem áll ki. A 2. ábra hasonló metszet az irónnak abban az állapotában, melyben a nyomó­gomb lenyomott helyzetben van, de azt 35 még nem eresztettük el. A 3. és 4. ábra a hüvely és a szorító! karmantyú nagyobb léptékű részletrajza (hosszmetszete) e két alkatrész két külön­böző viszonylagos helyzetében. 40 Az 5. ábra az irón további változatának részletrajza (hosszmetszete). Az 1. vagy 2. ábrát tekintve, 1 a tok­alakú iróntest, 2 a vele összecsavarolt, kú­pos iróncsúcs, 3 az irónbéltár, 4 az űtób-45 binak alsó végébe csavarolt hüvely, 5 a szorító karmantyúi, 6 a nyomógomb^ 7 pe­dig az utóbbinak lenyomásával szemben ható tekercsrugó. A 3 tárban néhány 8 tartalék irónbél van, a 4 hüvely pedig az 50 éppen benne levő 8' bél mozgását vezérli. A 3. és 4. ábra szerint a 4 hüvelyne-k hengeres felső része és lefelé bővülő kúpos része van, melynek fala lefelé vastagodik. A kúp négy hosszmenti 9 hasítéka e kú-55 pot 4 rugalmas 10 nyelvre osztja. A kúp belső felületén kiemelkedő 11 recézet le­het az irónbél biztosabb megfogására. A kúp alsó végének külső oldalán 12 lekere­kítés van. Az 5 szorító karmantyú alsó részének 6 hosszmenti 13 hasítéka van; 60 a hasítékok között megmaradt nyelv­szerű darabok alsó vége befelé van görbítve, úgyhogy 14 kapaszkodó karmok jönnek létre, melyek belső felülete a 4 hüvely 10 nyelveinek lekerekített külső 65 12 felületeivel kapcsolódhat. A 3. ábrán az 5 karmantiyúj a 4 hüvelyhez képest a felső helyzetben van, a hüvely nyelvei tehát szabadon széttárulnak és a köztük fekvő mindenkori irónbelet ma- 70 guk között szabadon átbocsátják. A 4. ábrán azf 5 karmantyú a 4 hüvelyhez ké­pest a felső helyzetben van és a 14 karmok a 10 nyelveket annyira összeszorítják, hogy ezek a köztük levő irónbelet szilárdan 75 megfogják. Ezenkívül a karmok a nyelvek alsó vége alá nyúlnak, úgyhogy a karman­tyú a hüvelyen felfelé való elmozdulással szemben rögzítődik, még akkor is, ha e két elem egymáshoz képest egyébként nem 80 volna önzáró. Ez az alányúlás azonban csak kis mértékű és így e két szerv kap­csolódása külső erőhatással könnyen megszüntethető. A karmantyú lefelé való további elmozdulását és így annak lecsú- §5 Szását is a hüvelynek az összecsukott álla­potban is kúpos külső felülete akadályozza meg. A 4 hüvelyt a 6 nyomógomb révén (1. vagy 2. ábra), a 3 tár közvetítésével moz- 90 gátjuk fel-alá oly mértékben, amennyi­re a tár mozgását fent és lent határoló, felületek azt megengedik. Az 5 szorító kar­mantyú a hüvellyel együtt mozog mind­addig, amíg egy-egy felső ill. alsó ütköző- 95 felület a karmantyú továbbmozgását meg nem gátolja. A karmantyú és a hüvely között ekkor viszonylagos elmozdulás jön létre, melyre éppen az irónbél megfogása, menesztése, rögzítése vagy szabaddá tétele céljából van szükség. Az említett ütköző- l°° felületek közül a felső 15 felület magának az 1 iróntestnek alsó határfelülete; míg az alsó 16 felület a 2 iróncsúcsban van. Az iróncsúcsban a karmantyú és a "hüvely együttes elmozdulását 17 üreg, a hüvely 105 önálló elmozdulását pedig szűkebb 18 üreg teszi lehetővé. Az öntöltő irón működése a következő: Feltételezzük, hogy a 8' bél teljes egészé­ben az irónban van (1. ábra). A 7 rúgó a H° 3, 6, 4, 5, szerkezeti elemeket a felső helyzetükben tartja. Az 5 karmantyú a 4 hüvellyel kapcsolódik, úgyhogy ez! a 8' be-

Next

/
Oldalképek
Tartalom