128350. lajstromszámú szabadalom • Szelénegyenirányító és eljárás ennek előállítására
Megjelent 1941. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 128350. szám Vlí/g. osztály. — S. 18332. alapszám. Szelén egyenirányító és eljárás ennek előállítására. Dr. Selényi Pál fizikus Budapest. A bejelentés napja: 1940. évi május hó 25. A szelénegyenirányítók tudvalevőleg két elektromosan vezető elektróda közé foglalt és ismert módon (hőkezeléssel, nyomással) elektromosan vezető módosulatba 5 átvitt, esetleg ismert adalékokkal vezetőképességében növelt szelénrétegből állanak, a vezető szelénréteg és az egyik elektróda közölt ismert módon előidézett, az elektronoknak a szelénből való kilépését, 10 illetve az elektromos áramnak a szelénbe való belépését gátló záróréteggel. Ez utóbbinak tulajdonítandó az ismert egyenirányító hatás, amelynek érdekében az elektromos áram átlépési ellenállásának az 15 egyik és a másik irányban a záróréteg felöli elektródánál egymástól lehetőleg nagy mértékben különbözőnek, a másik elektródánál pedig egymással lehetőleg egyenlőnek kell lennie, nehogy az ezen 2o utóbbi elektródán fellépő záróhatás a záróréteg felöli elektróda egyenirányító ha-Lását lerontsa. Az egyenirányító hatás az ismert formálási kezeléssel (feszültség alá helyezés) fokozható, 25 A találmány szerint a szelénegyenirányítónak egyenirányító és formálási tulajdonságait javítjuk a szelénréteg és a záróréteg felöli elektróda közé iktatott, finom elosztású szenet tartalmazó réteggel. A 30 szén ugyan amorf, pl. korom alakjában is használható, azonban célszerűen a szénnek jól vezető grafit módosulatát használjuk. A szénnek, illetve grafitnak — amennyi-35 ben ez a szelén és a záróréteg felöli elektróda között fekszik — az egyenirányításra gyakorolt kedvező hatása igen meglepő. Tudvalevő ugyanis, hogy ha a grafitot a szelén és a záróréteggel ellentétes oldalon levő elektróda között helyez- 40 zük el, vagyis ott, ahol a záróhatás lehetőleg elkerülendő, úgy záróhatás valóban nem is jön létre. A grafitot éppen ezen viselkedésének ismeretében, könnyűfémelektródának alaplemezként való haszna- 45 latakor a szelén és a fémelektróda közötti tapadás fokozására merték javasolni. Ismeretes az is, hogy a szárazegyenirányítók előállítására ugyancsak használatos rézoxidulon záróhatástól mentes érintke- 50 zést csakis grafitbevonattal sikerült létrehozni. Az egyenirányítót egyébként az ismert eljárások valamelyikével állíthatjuk elő. I§y pl- az e gyik elektródaként szereplő 55 fémes, pl. vasból álló alaplemezre viszszük fel vékony rétegben a megolvasztott és esetleg a vezetőképességet fokozó ismert adalékokkal kevert szelént, ezt 80—100 C° hőmérséklet mellett nyomással tömöritjük 60 és kb. 200 C° hőmérsékleten tartva;, ismert módon, jól vezető módosulatba viszszük át, mialatt tudvalevőleg a szelén szabad felületén záróréteg is képződik. A szelén szabad felületére finoman elosztott sze- 65 net vagy grafitot viszünk fel. Ez szárazon történhetik felkenessél vagy bedörzsöléssel, amidőn a szenet, illetve grafitot egyszerűen az adhézió köti a szelénhez, azonban ragasztóanyaggal is fokozhatjuk a ta- 70
