128347. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hideg enyv és ricinusolaj előállítására ricinusbabból

Megjelent 1941. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 128347. szám. IV/h/1. osztály. — Ö. 1774. alapszám. Eljárás hidegenyv és ricinusolaj előállítására rieiniisbabból. Oelwerke Noury & van der Lande G. m. b. H. cég, Emmerich a/Rh. A bejelentés napja: 1940. évi augusztus hó 30. — Németországi elsőbbsége: 1939. évi szeptember hó 19. Hidegenyv előállítása .ricinusfehérjéből ismeretes. Az ehhez szükséges ricinusfehérjét akként állítják elő, hogy a ricinusbab kivo-5 natolási maradékait, melyek 20.44 o/0

nyersproteint, 9.85 o/o vizet, 5.25 o/o nyerszsírt, 49.44 o/0

nyersrostot, 10 15.02o/o hamut tartalmaznak és melyek a ricinusolaj gyártásánál mérges és terhes hulladéktermékként keletkeznek, alkáliákkal vagy savakkal, vagy egyéb anyagokkal lúgoz-15 zák és a kapott oldatokból a fehérjét kicsapják. Az összes effajta eljárásoknál emellett arra törekednek, hogy a ricinusbab kivonatolási maradékában jelenlévő fehérjét kíserőanyagoktól, mint 20 cellulózától (nyers rosttól), keményítőtől, ásványi anyagoktól, stb. mentesítsék. A kivonatolási maradéknak hidegenyvvé való közvetlen feldolgozása a kísérő anyagok következtében nem lehetséges, miután csu-25 pán a fehérje alkotja kálciumhidroxiddal a kívánatos oldhatatlan hidegenyvet. Ugy találtuk, hogy ttagy fehérjetartalmú olajos termékekből, mint pl. ricinusbabból, hidegenyv készítésére kiválóan 30 alkalmas fehérjét állíthatunk elő, ha a ricinusbab legjelentősebb kísérőanyagát, vagyis a héjak alakjában jelenlévő cellulózát (nyersrostot) előzőleg eltávolítjuk és ezután a héjtalanított ricinusbabot ismert 35 eljárás szerint előzetes sajtolással és kivonatolással ricinusolajjá és kivonatolási maradékká dolgozzuk fel. A ricinusbab héjtalanítása és a nyersrostanyagoknak ezzel járó eltávolítása folytán a fehérje nagy mértékben feldúsul és ezt még az olaj- 40 talanítás révén jelentősen fokozhatjuk. Mimellett a normális ricinusbab összetétele (lásd Ubbelohde »Handbuch der Öle und Fette« II. kötet 155. old. 1920.) a fent megadott adatoknak felel meg, hámozásf 45 és kivonatolás után világos maradékot kapunk, mely mintegy 50 Fekete ricinushéjnak az elkülönítésével 55 célszerűen úgy, hogy a ricinusmagot síma, kemény falnak ütköztetjük, ezenkívül vízben oldható és részben zsírban oldható festékek hordozóit is eltávolítjuk, melyek pl. a kivonalolással előállítható fe- 60 hérjét újból sötétre színeznék. Az egyébként sötét színű kivonatolt ricinusolajat most már nem kell tisztítani és fehéríteni. Ugy találtuk továbbá, hogy a ricinusbab 65 héjmentes világos kivonatolási maradékát közvetlenül kitűnő tulajdonságú hidegenyvekké dolgozhatjuk fel, ha a maradékot az ismert hidegenyvalkatelemekkel, mint szódával, boraxal, ammóniákkal, nátri- 70 70.35 0/0 proteint, 10.44 0/0 vizet, 8.04 0/0 keményítőt, 7.54 0/0 hamut, 2.25 0/0 nyersrostot, 0.80 0/0 olajat tartalmaz.