128340. lajstromszámú szabadalom • Berendezés az ibolyasugárzásnál rövidebb hullámhosszú sugárzás keltésére

4 128340. kor, a felütődés helyén, részben melegenergiává, részben még rövidebb hullámhosszúságú elektromágneses rezgéssé, a —12— ellenkatódon gerjesztett Röntgen-5 sugárzássá alakul át. A radioaktív anyagú ellenkatódon gerjesztett Röntgen-sugarak a berendezés X tengelyvonalában tovább haladva, az —1— bura belső felületén lévő, szintén rádióaktív —14— bevonat-10 nak ütköznek és sebességük elvesztése árán azok atomjaiból még nagyobb rezgésszámú és még rövidebb hullámhosszúságú Röntgen-sugárzást váltanak ki. E rétegen és a bura falán áthatolva azután a beren-15 dezésből az alkalmas anyagból való kúpos —27— csőtoldaton kivezethetők. Az elektronok az ismert Röntgen-cső izzított katódjával szemben hidegek, úgyhogy az eddig fűtésre használt elektromos 20 energia szintén elektron kiváltásra hasznosul. E hideg elektródok előnye, hogy üzemközben a felületi feszültség közel állandó marad, szemben az ismert izzókatóddal, 25 melynél a hőingadozásoknak megfelelően a feszültség is folytonosan változik, ami a sugarak hullámhosszainak, illetőleg az elektronok sebességének és ezzel a sugár keménységének ingadozó változását idézi 30 elő. Elmarad az izzószálnak az izzítás következtében baálló elvékonyodása is, úgyhogy a sugárzás keménysége állandóan azonos marad. ; Különös előnye a találmánynak, hogy a 35 hideg elektródok rádióaktív anyagúak vagy ily réteggel vannak bevonva, ami az izzó katódnál technikailag kivihetetlen. Előnye még, hogy a sugárzás, illetőleg á keltett sugárnyaláb minőségiösszetétele 40 vagyis' a lágyabb és kemény sugarak keveréke- is mindig állandó, azért, mert az elektródok felületi feszültségei állandók és nincsenek oly nagy ingadozásoknak ki( téve, mint a Röntgen-berendezésnél. E su-45 gárkeménység és minőség állandósága úgy a gyógyászat, mint az átvilágítás és felvételnél igen fontos tényező. Legnagyobb előnye azonban a talál. , mánynak, hogy tekintettel az igen szapora 50 váltakozású elektronkibocsátásra, a két elektród majdnem egy időben ontja az elektronokat az ellenkatód síkjára, vagyis tulajdonképen a sugárzás ereje kétszeres , ,, az ismert Röntgen-berendezéssel szemben. 55 E feltevést a végzett kísérletek is igazolták. Ugyanis tapasztalat szerint az átvilágítási, illetőleg felvételi idő az ismert Röntgen-csővel szemben lényegesen kisebb, vagyis ez erőteljesebb sugárzásból kisebb adag (dózis) szükséges, ami a káros élet- 60 tani behatásokat, pl. Röntgen-égést lényegesen lecsökkenti. Ugyanez áll a gyógyászatra is. A belső besugárzáshoz kisebb idő szükséges, mert tapasztalat szerint már kis dózissal is eredményt érünk el. Ez viszont 65 lényegesen lecsökkenti annak a lehetőségét, hogy a beteg részre ható mélyresugárzás köbben a külső felület káros elváltozást szenvedjen. Az átvilágítás és felvételhez szükséges és 70 előnyös kevert sugárzás a találmánynál is meg van, anélkül, hogy a sugárzás káros keménységi és minőségi ingadozása jelen lenne. Ugyanis a gömbtükör alakú elektródvégek belső gömbfelületének egyes, 75 kör mentén elképzelt pontjai, a gömbfelület legmélyebb pontjától a körperem felé haladva, más és más felületi feszültség alatt állanak, tehát az e pontokból kiinduló elektronok más és más sebességgel 80 haladnak az ellenkatód felé, illetőleg ütköznek ahhoz és így más és más hullámhosszú, illetőleg keménységű egyes sugarakat gerjesztenek, melyek az ellenkatódtól legyezőalakban, mint különböző kemény- 85 ségű sugarak összessége halad tovább. Ugyancsak ily kevert sugarak lépnek ki a burából a —14— felületre való ütközés után. Az itt felvitt rétegben kis vastagságbeli különbségek vannak, kis sűrűségbeli 90 egyenetlenségek, úgyhogy az itt keltett sugarak más és más keménységűek. Ez állandóan azonos feszültségű pontokból következik, hogy a sugárzás minőségi összetétele is állandó marad. 95 E kevert sugárzással, kis adagolással is, tökéletes átvilágítást és felvételt, jól átrajzolt, finom árnyalatú árnyképet kapunk. Gyógyászati célra, amikor lágyabb sugarak jelenléte nem kívánatos, a sugár- 100 nyalábot alkalmas szűrőn vezetjük át. Ily —41— szűrőt a feltüntetett kiviteli alaknál pl. a —27— csőtoldat előtt rendezhetünk el. Természetesen az elektródokból minden 105 irányban indulnak elektromágneses rezgések, amit a bura megfelelő anyagú pl. ólomból való —21— burkolatával abszorbeálunk, úgyhogy a hatékony sugárzás csak a —27— csőtoldaton vezető el. 110 A sugárzás keménysége szükség szerint a feszültség csökkentésével vagy emelésével változtatható és így a berendezéssel