128330. lajstromszámú szabadalom • Závárzat lőfegyverekhez

2 128330. lénél kezdődik. A köpeny párhuzamos oldalfalainak fennmaradó, le nem vágott részei, melyek az alaplap hosszabb oldalához tartoznak, vezetőfelüléteket alkotnak a zá-5 roló nyitott vagy csukott helyzetbe tolásakor. A köpeny egymással szembenfekvő oldalfalainak lerézselése oly síkokkal történik, melyek az oldalfalak le nem vágott részeitől 15—30°-nyira térnek el. Mindkét 10 él részleges —14, 14'— lerézselésével, illetve a test köpenye szembenfekvő oldalfalainak —L— hossz mentén történő levágásával —15, 15'—' elreteszelő szemölcsök keletkeznek, melyek a tölténykamra felé néző 15 oldalon vannak és háromszögalakú —16, 16'— kapcsolófelületeket tüntetnek fel. A —15, 15'— szemölcsök, a zárolónak harántirányban e lerézselési szöggel meghatározott a elreteszelési szöggel történő billentésekor 20 a -—2— tok alsó és felső falában kialakított —17, 17'— kivágásokba csappannak. A —15— szemölcs a —18— működtető fogantyút hordja, mely a závárzat —2— tokjában kialakított hosszkivágáson megy át. E 25 hosszkivágás az elreteszelt helyzetben —20— haránthasítékban végződik, mely a zároló elreteszelésekor lehetővé teszi a működtető fogantyú harántirányú kilengetését. Elsütéskor a zároló a 4. ábra szerinti 30 helyzetben van, amikor is a —15, 15'— szemölcsök a —17, 17'—'• kivágásokba csappannak és a zároló mindkét —14, 14'— felületével a toküreg alsó és felső vezetőfalán felfekszik. A hajtógázoknak az elsütés 35 pillanatában a zárolóra ható reakciónyomását a —16, 16'— felületek veszik fel, mimellett feltételezzük, hogy mindkét.'-reakció a két felület súlypontjaiban hat, mely súlypontok egymástól x távolságban van-40 nak. Mivel a zároló az elreteszelő felületek súlypontjaiban alátámasztott tartónak tekinthető, melyen kb. a középen ható erő támad, a találmány szerinti esetben az igénybevétel lényegesen kedvezőbb, mint is-45 mert zárolóknál, pl. reteszelőszemölcsös hengerzávárzatoknál, melyeknél a szemölcsök a hengerfelületekből kinyúlnak. Az igénybevétel azért kedvezőbb, mert a tartóhossz kisebb és mert ennek következtében 50 a zároló, egyébként azonos körülmények között, erősebben terhelhető, illetve erősebb és nagyobb robbantó erejű töltések használhatók. Lövés után a lövész a fogantyút és ezzel 55 a zárolót is a 4. ábra szerinti helyzetből, a szöggel, a 3. ábra szerinti helyzetbe billenti, miáltal a —15, 15'— szemölcsök a —17, 17'— kivágásokból kikapcsolódnak és a zárolót alkotó hasábalakú.test teljes profilja az üreg belső keresztmetszetével szembe 60 kerül ügy, hogy a zároló a fogantyú hátrafelé húzásával a nyitási helyzetbe tolható. E mozgás közben a kilőtt töltényhüvely, ismert módon, kihúzódik, mely hüvely a mozgás végén a —2— tokból kivetődik és 65 az elsütő-szerkezet egyidejűleg megfeszül. A zároló előretolásával új —21— töltény tolódik a tölténykamrába és az elreteszelő mozgás foganatosítása után a zárolót az a elreteszelési szöggel elfordítjuk. Mivel ele- 70 gendő, ha az elreteszelési szög kb. 15—30°, ez az elreteszelési-, illetőleg kioldási mozgás lényegesen rövidebb ideig tart, mint az eddigi megoldásoknál, melyeknél a zárolót rendesen 90°-kal kell elfordítani. Ez az idő- 7

5 megtakarítás nagyobb tüzelési sebességet tesz lehetővé, ami a korszerű fegyverek egyik legfontosabb követelménye. A találmány szerinti zároló önműködő fegyverekkel kapcsolatban is alkalmazható, 80 amint azt axonometrikus képben, részben metszetben, gáznyomással töltött fegyver kapcsán az 5. ábra feltünteti. Ez a fegyver —1— csőből és a —2— závárzattokból áll, melyben az előbbi kiviteli 85 alaknak megfelelő módon kialakított—11 — zároló' elcsúsztatható. A zároló ennél a megoldásnál is, két szembenfekvő éle mentén le van rézselve, mimellett a —14, 14'— lerézselések szintén a zároló hasábalakú teste 90 alapvonalhosszának feléből indulnak ki. A működtetés és vezérlés céljából, a —15— elreteszelő szemölcshöz —22— csap csatlakozik, mely a —24— dugattyúrúd végén kialakított —23— horonyba kapcsolódik, 95 mimellett a —24— dugattyúrúdon ülő —25— dugattyú a —26— gázhengerbe nyúlik és ismert módon a závárzat —2— tokjában vezetődik. A gázhenger, a —27—-hüvely útján, az —1— csövön van megérő- loo sítve. A zároló szerkezetét a —28— előrehozó rúgó mozgatja előre. A vezérlőhornyot úgy alakítjuk ki, hogy a gázoknak a dugattyúra való első felcsapódásakor a zároló még bizonyos ideig zárva marad és csak 105 amikor a —25— dugattyú bizonyos út befutása után a gázkamrát elhagyta, vagyis amikor a lövedék a csövet elhagyta, lép fel a —23— horony meggörbített részének hatására a —11— zárolónak a szöggel való el- 110 fordítása. A kioldás befejezése után a —24— dugattyúrúd a —11— zárolót hátsó véghelyzetébe hozza. Előrefutáskor a —22— csap a —23— horony mellső, felső végé-