128305. lajstromszámú szabadalom • Alkáliás kémhatású fürdők fémek elektrolitos kiválasztására

Megjelent 1941. évi november hó 15-én. ; MAGYAR KIRÁLYI (JÖA SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 128305. szám. IV/h/1. (XVI/e). osztály. — G. 9097. alapszám. Alkáliás kémhatású fürdők fémek clektrolitos kiválasztására. Deutsche Gold- und Sílber-Scheídeanstalt vormals Roessler, cég, Frankfurt a/M. A bejelentés napja: 1940. évi július hó 29. — Németországi elsőbbsége: 4940. évi április hó 20. A találmány fémeknek, pl. ezüstnek, aranynak, réznek, cinknek és fémvegyületeknek, mint pl. sárgaréznek, különösen pedig ezüstnek alkáliás kémhatású komp-5 lex fürdőkből, előnyösen ciánalkáliás fürdőkből való elektrolitos kiválasztására alkalmas fürdőkre vonakozik. Komplex fürdők alatt oly fürdőket értünk, amelyek a kiválasztandó fémeket nem egyszerű ka-10 tion, hanem összetett — komplex — ion alakjában tartalmazzák, mimellett a lecsapandó fém, illetve fémek oldott alakban, pl. cianidok alakjában és ezenkívül egy alkálifémvegyület pl. ugyancsak cianid alak-15 jában vannak jelen. Ilyen fürdő pl. ezüstöt nátriumezüstcianid vagy rezet pl. rézcianid alakjában, továbbá alkálicianidot és alkálikarbonátot tartalmazhat. Ciánalkáliás fürdők helyett rodanidfürdők, pl. káliumezüst-20 rodanidot vagy nátriumezüstrodanidot és előnyösen még szabad alkálirodanidot tartalmazó fürdők használhatók. Ismeretes már az előzőkben említett fürdőkhöz hozaganyagok, pl. kén illetve kén-25 vegyületek, mint szénkéneg, nátriumtioszulfát és más hasonlók hozzáadása. Ezek a hozaganyagok azonban vastagabb csapadékok, pl. dm2

-ként 4 g ezüst (90°/o-os ezüstbevonat) előállításakor hatástalanok 30 maradnak. A kiválasztott fém ilyenkor homályos felületű marad a fürdőben és nagy fényességű felület előállítása végett pl. acélkefékkel való kaparás, acéllal való csiszolás és ezt követő tükörfényezés alakjá-35 ban utókezelés szükséges. Javasolták már fénylő felületű bevonatok előállítása végett a fürdőkhöz pl. erősen alkáliás, szabad maró alkáliát tartalmazó ezüstsófürdőkhöz kolloidok hozzáadását is. Ezeknek a fürdőknek azonban 40 az a hátránya, hogy többé-kevésbbé gyorsan szétbomlanak és bomlási termékeik az elektrolízist zavarják. Azt találtuk, hogy az előzőkben említett alkáliás komplex fürdőkkel rendkívüli ke- 45 ménységű és különösen szép fényű fémbevonatokat állíthatunk elő, ha az elektrolit szelént vagy tellurt vagy mindkettőt oldható vegyületek alakjában és fényesítő hozagok gyanánt szerves savakkal, előnyösen 50 zsírsavakkal kondenzált fehérje leépítési termékeket tartalmaz, mint aminők a kereskedelmi fogalomban Lamepon A, B, C, D vagy Lamephan néven ismeretesek. A fürdőfolyadék tartalmazhat pl. lite- 55 renként 0,01—20 g szelént vagy tellurt vagy mindkettőt, oldható vegyületek alakjában és pl. mintegy 0,1—10 g, előnyösen 0,5—2 g fényesítő kondenzációs terméket. Megállapításaink szerint szelén- illetve 60 tellurvegyületeknek a fürdőben való jelenléte lehetővé teszi, hogy 0,3—4 Amp/dm2

, pl. mintegy 1,5—4 vagy 2,5—4 Amp/dm2 áramsűrűséggel dolgozzunk, aminek folytán a galvanizálás! idő az ismert eljárások- 65 hoz képest jelentékenyen megrövidíthető. Pl. oly ezüstözéseket, amelyek ezideig 3—4 órát vettek igénybe, ezen idő ötöd- vagy tizedrésze alatt lehet elvégezni. A találmány szerint kapott bevonatok, mint már 70