128264. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egy- és többszínű ránézeti és átnézeti képek előállítására

2 128264. oly eljárás, amely a festékkomponensekkel szemben ily igényeket támaszt, rendkívül hátrányos. Ilyen kicsapósók jelenléte továbbá a halogénezüstemulzió érzé-5 kenységét annyira csökkenti, hogy e rétegek csak másolóanyagként alkalmasak, csekély fényérzékenységük következtében azonban felvételek céljára való negatívanyagként használhatatlanok. 10 Közbenső fesléktermékek csapadékai, szemcsés szerkezetük következtében reakcióképességükben mindig hátráltatva vannak. Az ilyen testekből való festékképzés gyakran nehezen történik és, minthogy a 15 festéknek a fentemlítelt okokból diffuziőmentesnek kell lenni, természetesen ismét szemcséket, rendszerint még durvább szerkezetű szemcséket eredményez. Ha kolloidrélegek áttetsző voltát károsan bc-20 fülyásolja az, hogy durván diszpens testekkat tartalmaznak, úgy a rétegben lévő festékszemcsék még hátrányosabbak. Ezek a durva festékcsapadékok önmagukban kevésbbé érzékenyek feslékroncsoló szerek 25 behatásával szemben,mint az oldott festékanyagok. Ha azonban azt akarjuk, hogy a festék etroncsolása közvetlenül az ezüstképen át történjék, úgy kedvező eredmény elérésének a szóbanforgó esetben élesen 30 maratott, helyesen gradualt kép előállításának céljából feltétlenül szükséges, hogy a festéket lehetőleg közvetlenül úgy vij gyük a marató ezüstvegyülethez, hogy az ezüslvegyület minden szemcséje szilárd les-35 tékoldatba legyen beágyazva, mivel — abból a célból, hogy éles körvonalú képet kapjunk — a maratóba lás az ezüslszeimcse felületére kell, hogy korlátozva legyen és nem szabad, hogy az ezüslszemcsc kö-40 zelébcn fekvő festékanyag-részecskékre kiterjedjen. Az »élesen maratott« kifejezés alatt a fentiekben azt értjük, hogy a festék elroncsolása pontosan a jelenlévő ezüstmen-45 nyiség arányában történt. Azt találtuk, hogy az ideális eset, azaz amelynél a 'festékanyag a fényképészeti rétegben a 'megvilágítás után oly alakban keletkezik, hogy a rétegképzőben oldva van 50 és mégis teljesen diffuziómentes, úgy érhető el, hogy a rétegképzőhöz oly festékkomponenseket adunk, amelyebet a 118647., 117766. és 125559. számú magyar szabadalmak ismertetnek, vagyis olyanokat, 55 amelyek a rétegképzőt láthatatlanul és valódian színezik, a rétegképzőhöz vízben oldható alakban hozzáadva tehát ki nem áztathatok. E festékanyag-komponensek részecskéi a rétegképzőben, pl. zselatinban, nem talál- fi

0 hatók. E festékkomponensek nincsenek mikroszkópiai finomságú alakban a zselatinban elszórva. Nem keletkezik diszperz zselatinfestékkomponens-rendszer, amelyből a festékkomponensek egészen 65 vagy részben mechanikai úton elkülöníthetők; hanem; a festékkomponiensek a zselatinban oldva vannak. Ilyen, zselatinhoz és máig rétegképző' kolloidokhoz affin közbenső fesléktermékek 70 általános vegyi, szerkezete nem adható meg, de az idézett szabadalmak példáiból kivehető, hogy bizonyos atomcsoportok a festékkomponensben, mint pl. a gyapot affi.nilású festékanyagokkal szerzett tapasz- 75 tálatok alapján, a konjugált kettőskötések hosszabb lánca, mint ez pl. a difcnilmagukban található, bizonyos heterociklusos gyűrűk, mint a pirazolonok, triazinck, liazolok, oxazolok, cianur-gyűrű-szár- 8° mazékok és hasonlók, a karbamid-konfiguráció, e tulajdonságot elősegítik. A f'eslékkomponenseket azonban legalább 5 C-aiomú alifás maradékok, eselleg az előbb felsorolt atomcsoportokkal kapcsolalhan 85 is, diffuzjőmenlessé lehelik a zselatinnal szemben. így pl. valamely amidonaflotszulfosav nátriumsója vízben könnyen oldható és zselatinrétegekből vízben való rövid ázlatással ismét eltávolítható. Ha azon- ?0 ban azaminoesoportot sztearinsavval blokkírozzúk, úg;yj e vegyület nátriumsója még mindig vízben oldható marad, a zselatinba bevíve azonban, e vegyület belőle többé ki nem áztatható. 95 Ezek a diffuziómentes közbenső festéktermékek rendszerint vízben oldhatók, különösen ha savas csoport nátriumsójának alakjában vannak jelen, de egyes esetekben előnyös lehet, ha a feloldáshoz, vagy 100 a rétegképzőhöz adandó oldat nagyobb töménységének elérésére a víz egy részét valamilyen szerves oldószerrel pótoljuk vagy a vízhez kevés alkáliát adunk. Ilyen, a rétegképzőhöz affin testek is- 1°5 mertetőjele a találmány értelmében mindig adva van, ha a rétegképzőhöz vizes oldatban adott testek ebből többé ki nem áztathatok, mimellett a víz egy része valamely szerves oldószerrel pótolható. 110 E közbenső festéktermékek átalakítása festékanyagokká a halogénezüst megvilágítása után, az előhívási művelet valame-