128246. lajstromszámú szabadalom • Szádfal zárókötésének biztosítása

Megjelent 1941. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 128246. szám. XV/e. osztály. — H. 10744. alapszám. Szádfal zárókötésének biztosítása. Dortmund-Hoerder Hüttenverein Aktiengesellschaft, Dortmund. A bejelentés napja: 1938. évi november hó 29.* — Németországi elsőbbsége: 1937. évi november hó 29. Acélból készült lemezekből való szád­fialaknál, különösen U-keresztmetszetű, oly lemezek esetén, melyeknek zárókötései a fal tengelyében vannak, a teljes kereszt-5 metszeti tényező elérése végett, a zárókö­tésben hosszirányú nyíróerőket kell fel­fogni. E nyíróerőket részben súrlódással és részben a fenék feszültségeivel egyen­lítik ki. Ismeretes, hogy a nyíróerőket' 10 például a zárókötés alakításával (sajtolá­sával vagy más hasonló módon való alakí­tásával) veszik fel. Ehhez az intézkedés­hez oly készülékre van szükség, amely a lemezeket a leverés előtt páronként ösz-15 szehúzza, valamint oly készülékre, amely­lyel az alakítást végezzük. Ez a módszer azonban időtrabló és körülményes. Áttér­tek már a záraknak hegesztéssel való ösz­szekötésére is. Ismeretes az is, hogy a zár-20 ban lévő közt ék vagy laposvas befekte­tésével hidalták át és ezt az elemet azután mindkét lemezhez hegesztették. Ez a kö­tés azonban rendkívül merev. Különösen kitűnt, hogy a hegesztés az anyagban fe-25 szültségekiet idéz elő, amelyek a szádfal­vasokhoz alkalmazott, különböző acélfaj­táknál a leveréskor alkalmazott ütések di­namikus hatása következtében repedéseket okoznak. Ismeretessé vált továbbá, a szád-30 falzárakhak szegecsekkel vagy szegecsekkel és hegesztéssel való kötése. A hegesztésnek a fent kimutatott hátrányai vannak. A sze­gecselés ezen túlmenően még lényegesen súlyosabb hátrányokkal jár. A szegecslyu-45 kak még erősebb ekhatásokat létesítenek. 35 A szegecselés ezenkívül még drágább is. Más ismert javaslatoknál az összeköttendő részek előzetes megmunkálása és csavar­kötések alkalmazása szükséges, ami az egyes részek gyöngítésével és nagy költ- 40 ségekkel jár. A leveréskor ezenkívül ék­hatások keletkeznek és tömítetlenségek il­letőleg beszivárgást okozó "helyek létesül­nek; már levert falakba való szerelés nem lehetséges. A találmány nyíróerőket álló kötés szád­falvaszárakhoz, melyeknél a zárakba lévő köz a zár hézagaiba ékelt vasbetétek útján ki van iktatva. Lényege abban van, hogy a vasbetétek oldalfelületeiken fogazottak 50 és a zárhézaghoz viszonyítva oly erősek, hogy fogaik beveréskor a szádlemezek anjragába sajtolódnak. Ez a kötés köny­nyebben és olcsóbban állítható elő, nagy rugalmassága következtében, továbbá a 55 leveréskor fellépő igénybevételeknek job­ban áll ellen, szükség esetén végül a le­verés után is könnyen alkalmazható. Kü­lönösen nagy hatás érhető el, ha a fogak önmagukban ismert fűrészalakokban van- 60 nak kiképezve. A rajzon a találmány néhány kiviteli példáját tüntettük fel. Az 1. ábrán ismert Larssen-zár és abba vert, új közbenső darab keresztmetszetben, 65 a 2. ábrán ugyanaz a zár oldalnézetben, a 3. ábrán pedig oly közbenső darabbal * Ez a nap az 5930/1939. M. E. sz. rendelei 2. §-a értelmében a volt cseh-szlovák sza­badalmi hivatalnál annak idején tett bejelentés napja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom