128239. lajstromszámú szabadalom • Berendezés háncsrostos száraknak, főleg csalánszáraknak a hántológéphez való hosszirányú és párhuzamos vezetésére

Megjelent 1941. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 128239. szám. XIV/a/l. osztály. — E. 5505. alapszám. Berendezés háncsrostos száraknak, főleg csalánszáraknak a hántológéphez való hosszirányú és párhuzamos vezetésére. Elster Julius Georg Johannes gyáros, Adorí í. V. (Németország). A bejelentés napja: 1938. évi augusztus hó 29* — Németországi elsőbbsége: 1938. évi augusztus hó 5. Háncsrostos szárakat, mint főleg csa­lánszárakat, nehezen lehet mechanikai1 úton a hánlológéphez vezetni, különösen' ha a szárakat nagy rakásból, aránylag 5 nagy sebességgel kell kiszedni és megbíz­hatóan továbbvezetni. A továbbílósebósség igen tetemes, pl. percenként 14 m is le­het. Igen célszerű vezetési mód az, mely szerint a párhuzamos helyzetben össze­rakott szárak mindenkori felső rétegét uj-10 jak szedik ki és viszik a továbbítószerke­zetre. Emellett az ujjak eddig tolóhatást gyakoroltak a szárakra és a szerkezet megtervezésénél nem voltak kellő tekin­tettel arra, hogv a szárak nem mind 1 egyenlő vastagok. Ha az ujjak a szára­kat levonóhengerpárhoz viszik, amelyek aztán továbbítják a szárakat, akkor a le­vonóhengereket szorosan kell ágyazni, hogy nemcsak a kb. 2 cm átmérőjű vas-20 tag szárakat, hanem a vékony, kb. 5 mm vékony szálakat is megragadják. Amikor az ujjak felülről kapaszkodnak bele a szá­rakba, az ezzel kifejtett nyomás folytán az ujjakkal megfogott szárak alatti szá-^ 25 rákról a háncs ledörgölődött és ennél­fogva a berendezés tartósabb működései után a héjak az ujjak között és a szára-i kat továbbító iszitaszöveten "összegyűltek és elnemezesedtek. A gépet meg kellett ál-30 lítani és megtisztítani. Végül a berende­zés nagyobb sebességekhez túl súlyos ésj nehézkes. A találmány szerinti berende­zésnél megtartottuk azt az alapszerkeze­tet, mely szerint ujjak továbbítják pár­huzamosan felhalmozott rakásról az egyes' 35 szárakat. Azonban ahelyett, hogy a szá­rakat az ujjak eltolnák, míg csak azokat egy különleges továbbítószerkezet fel nem veszi, a találmány szerinti elrendezésnél, az ujjak a szárakat a rakásról lehúzzák 40 és továbbítás közben mindaddig fogva­tartják, míg csak háncstarlalmú héjuk, pl. önmagában ismeretes lefecskendezőszerke­zetek hatására, le nem választódik. B szerint az ujjak a lehántó táberendezés-l 45 nek egy részét alkotják. E végből egymás mellett, még pedig a berendezés egész munkaszélességére kiter­jedőleg, nagíy számú keskeny ujj van el­rendezve és ilyen ujj-sorok egymásután 50 ismétlődnek egy végnélküli egyenletesen hajtott szállítószerkezeten, mely pl. a mun­kapálya két oldalán futó láncokból állhat. A láncvezelés egyik fordulójánál a szár­rakás, amelynek felső szintjét ismert szer- 55 kezet, pl. páternoszter-mű a fogyás ará­nyában állítja be, úgy helyezkedik el,, hogy a láncmozgatta ujjak a szárak elöl­fekvő végeit az alább leírandó módon meg­ragadják, a rakás felső rétegéből kihúz- 6C zák és azután a láncjárat további útján fogvatartják. Hogy a szárak felső rétegére ható fent­említett nyomóhatásokat elkerüljük, az új elrendezésnél az egyes ujjakat csappanó- 65 * Ez a nap az 5930/1939. M. E. sz. rendelet 2. §-a értelmében a volt cseh-szlovák szabadalmi hivatalnál annak idején tett bejelentés napja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom