128238. lajstromszámú szabadalom • Csalánszár-hámozógép két különböző sebességgel körülfutó végnélküli nyúzószalaggal
Megjelent 1941. évi november hó 15-én. MAGTÁR KIRÁLYI í|H!K SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 128238. szám. XIV/a/1. osztály. — E. 5504. alapszám. Csalánszár-hámozógép két különböző sebességgel körülfutó, végnélküli nyúzó-szalaggal. Elster Julius Georg Johannes gyáros, Adorf i.V. (Németország). A bejelentés napja: 1938. évi június hó 11/ A találmány szerinti csalánszár-hámozógépnél az az ismeretes elrendezés talál alkalmazást, mely szerint a szárakat hosszirányban két, különböző sebességgel 5 körülfutó, végnélküli fosztó- vagy nyúző-Szalag között vezetjük, amikor a felső nyúzó-szalag sebessége nagyobb az alsóénál. A száraknak ilyen átvezetése mellett a csalánháncsot hosszú sávokban kapjuk 10 ugyan, de a további feldolgozáshoz azt valamikép le is kell szedni, de ehhez viszont hiányzik az olyan berendezés, mely azt kifeszítve tartja. A találmány szerint az alsó nyúzó-szala-15 got használjuk fel a leadáshoz és a biztos vezetéshez. Ehhez, önmagában ismeretes módon, az egyik szalag fémszövetből, a másik textil anyagból készült. Míg azonban az ismeretes elrendezésnél a felső 20 szalag van fémszövetből, a találmány szerint az alsó szalaghoz veszünk fémszövetet, pl. bronzszövetet. Ez az alsó fémszövetszalag, amely a felső szövetszalaghoz képest lassabban fut, a találmány sze-25 rint olyan elrendezésű, hogy nemcsak a rostokat szedi le a szárakról, hanem azokat egy saj tolószerkezethez is vezeti, amelyhez ellentámaszként szerepel. Az ilyen berendezésnél az ismerttel 30 szemben azt érjük el, hogy a csalánrostokat folyamatos munkamenetben feltárhatjuk és nedvességtől, valamint kéregrészektől, a rostok legnagyobb mérvű kímélése mellett megszabadíthatjuk. Ezenkívül az ilyen gép 'térszükséglete kisebb, 35 mint az ismeretes elrendezéseké. A rostok az alsó fémszita-szalaghoz tapadnak. A szárak eltávolításához azokat ismeretes módon az alsó szalagnak egy fordulójánál eltérítjük, amikor a háncs- 40 tói megszabadított szárak gyorsan futó hengerek közé kerülnek, amelyek azokat kihúzzák. Ha az alsó szalaghoz nem fémszilaszövetet használnánk, akkor nem lennénk biztosak abban, hogy a szalaghoz 45 lapadó háncs maradéktalanul átadódik a kisajtolószerkezetnek. Ezt az átadást vízsugarak segítik elő. A vízsugarak a fémszilaszalagon állövelnek, de kelme-szalagon, ha az pl. gyapolszövetből való, nem 50 hatolnak át. Ha kelme-szalagot használnánk, akkor a háncs nem is kerülhetne — amint az a találmány célja — sávosan a kisaj tolószerkezetbe, hanem csak szabálytalan, vas- 55 tágabb vagy vékonyabb felhalmozódásban, minthogy a csalánháncs a gyapotszövettől aránylag nehezen válik el és nem, öblíthető le. Tehát nem abban a helyzetben érkezik a sajtolőszerkezetbe, amelyben a 60 kéregnek a szárról való lehámozásánál a nyúzó-szalagok között fekszik. Ami a sebességkülönbséget illeti, az úgy választandó meg, hogy a nyúzó-szalagok között a csalánháncs ne tolódjék össze. 65 Átlag a felső szövet-szalagot kb. 21 / 2 -szer olyan gyorsan járatjuk, mint az alsó fémhuzalszalagot. A felső nyúző-szalághoz ajánlatos köpper-kötésű gyapotszövetet * Ez a nap az 5930/1939. M. E. sz. rendelet 2. §-a értelmében a volt cseh-szlovak szaszabac'almi hivatalnál annak idején tett bejelentés napja.
