128234. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sör vagy hasonló folyadékok nemesítésére
2 12 8 2 3 4, Szemcsés szűrőanyag tovább használható és reaktiválható, példaképen alkáliákkal. A montmorilíonii típusához tartozó alu-5 míniumszilikát különböző használható alakjai kiválasztása tekintetében, mint mondottuk, a duzzasztásra képes, illetve kolloidszerű anyagtartalom a döntő. Ezek között a. bentonit áll az első helyen. Ez 10 anyagot legnagyobbrészt duzzadásra képes alumíniumszilikát alkotja Na, K, Ca vagy Mg, illetve egyidejűleg ezen anyagok közül többnek komplexével. Ezek a felrakódolt iónok könnyen cserélhetők ki 15 másokra vagy hidrogénre és ezáltal a komplexkapcsolást is változtathatjuk. Egy, a találmány szerinti eljáráshoz kiválóan alkalmasnak bizonyult jellegzetes bentonit összetétele a következő: 20 Si02 62,70b, AUO, 19.7«,», Fe,0., 3,7 o/o. CaO l,2o/o, MgO 2,9o/o, Na2 0 2,8»/,,, K 2 0 0,t<y„, maradvány: víz, szerves anyagok, savas alkatrészek, 6,6o/o. Ennek hatása 2V'2-szer iikkorának bizo-25 nyúlt, mint a kereskedelemben kapható aktivált fehérítőföld. A bentonit vagy hasonló nagy mértékben duzzasztóképes kolloidszerű aluiuíniumszilikál különös aktivitásának köszön-30 hető, hogy minden kívánt fokozat lehetséges. Fehérítő anyag és más adszorbeáló hatású anyagok, melyek úgy alkalmazhatók, mint aki ív szén, szilikagel és más cf* féle, benlonittel halasukban fokozhatok. 35 Fordítva a bentonit túl erős duzzasztóképessége, ami a sör kezelésénél a keverést és leválasztást nehezíti, más anyagok hozzáadásával csökkenthető és kívánság szerint szabályozható. 40 Egy más módszer az alumíniumszilikátok különböző alakjainak egymásutáni alkalmazása. Ilymódon a sört előállításának bármely fokán, a fehérítő anyag bármely alakjával kezeljük, mire rövid ideig, tartó 45 kezelés következik benlonittel, bentonitkeverékekkel vagy pedig az egyik fokon fehérítő anyaggal dolgozunk^ egy másikon ben ton ittál vagy bentonitkeverékekkel. Általában célszerűbb a malátalevet, il-50 letve cefrét fehérítő anyaggal (fehérítőfölddel) kezelni és bentonitét a készreerjedt sörre hatni hagyni, lévén ennek is erős derítő hatása. A nemkívánatos kolloidálisan oldott fehérjeaiiyagokon kívül 55 ugyanis a bentonit szuszpenzióban lévő feliérje- és élesztőmaradékokat is eltávolít, am,t a sör vagy, más hasonló folyadék külön utóderítését vagy másefféle kezelését feleslegessé teszi. A bentonit eloszlásának és a nemesi- ^o tendő folyadékoktól való leválasztásának megkönnyítésére ezt vagy megfelelő kolloiddús .alumíniumszilikátot finoman elosztott, nem duzzadó anyagokkal, pl. nem képlékeny anyagokkal egyesítjük a hasz- 55 nálat előtt, még pedig úgy, hogy lehetőleg a nem képlékeny anyag minden szemcséje fölött a kolloiddús alumíniumszilikát vékony felületi rétege képződjék, példaképen kellő finom állapotban való erő- 70 teljes átkeveréssel. Megfelelő, nem duzzadó adalékanyagok legfinomabban őrölt homok, kovaföld, más egyáltalán nem, vagy kevésbbé duzzadó alumíniumszilikátok és finoman lyukacsos nem képlékeny anyag. 75 Utóbbiak közül azt kell előnyben részesíteni, melynek már önmagában bizonyos adszorpciós képessége van. Különösen jól alkalmazhatók oly fehérítő anyagok, melyekből savakkal, pl. ásványi savakkal tör- so ténő kimerítő kivonással a bázisok majdnem teljesen ki vannak oldva vagy pedig, amelyek 100-800 C°-ra való hevítéssel dnzzadóképességükel elveszítették. Mindkét eljárás egymásután is alkalmazható. 85 Továbbá kolloiddús alumíniiimszilikál és finomszemcsés nem duzzadó anyag keveréke is hozható a megfelelő állapotba savval való kezelés vagy hevítés révén. A keverési adaléknak, illetve hordozó go anyagnak nevezett, savval kimerítően kezelt fehérítő anyagok már önmagukban is nagyhatású adszorpciós szerek sörnek különböző előállítási fokozataiban való javítására. 95 A kimerítő kezelés tetszőleges savakkal, savanyú sókkal vagy azok oldalaival, escL-k\g nyomás alatt történik, példaképen 150,'0-os sósavval főzés közben, amíg bázikus anyagok pontosan kimutathatóan ol- 100 dalba nem mennek át. A vízzel savmentesen mosott, szárított és felaprított anyagnak nincsen többé báziskicserélőképessége. Ha darabos alakban vagy formázott szűrőanyagként kívánjuk alkalmazni, ak- 105 kor a kialakításnak a savas kezelés előtt kell történnie. Az alakváltozás számára 400—800 C°-ra való hevítés megengedett, ami az adszorpciós hatást károsan nem befolyásolja. A savas kezelést adott eset- u0 ben a hevítés után is végezhetjük. Példaképen nyers iszapolt fehérítő anyagból szűrő testet alakítunk, melyet
