128202. lajstromszámú szabadalom • Hajlítható tükör

Megjelent 1941. évi november hó 15-én. MAGIAK KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 128202. szám. IV/h/1. osztály. — C. 5432. alapszám. Hajlítható tükör. Egerszalókí dr. Czígler István m. kír. kormányfőtanácsos, Budapest, mint Mihály Dénes okí. gépészmérnök, berlini lakos jogutódja. A bejelentés napja: 1940. évi október hó 16. 10 15 Hajlítható tükrök előállítását már megkísérelték olymódon, hogy valamilyen hajlítható anyagú alaplemezre tükröző réteget vittek fel. Az eddigi kísérletek egyike sem jár azonban eredménnyel, mert a tükröző réteg a tükör hajlításakor előbbutóbb mindig levált az alaplemezről. Kísérleteztek még nem rozsdásodó vékony acéllemezből készített fémtükörrel is, de ez egyrészt nagyon drága volt és másrészt annyi fényt elnyelt, hogy a tükörkép nagyon sötétté vált. A találmány, pl. celluloidból, műgyantából, vagy ú. n. hajlékony vagy plexiüvegből készült hajlékony, rugalmas alaplemezre finoman elosztva felvitt, lazán öszszefüggő réteget alkotó tükröző fémbevonatból készüli hajlítható tükör. Ily tükör tetszőlegesen hajlítható! anélkül, hogymeg-20 sérülne, mert a tükröző bevonat annak folytán, hogy nem alkot szorosan összefüggő réteget, hanem többé-kevésbbé lazán egymás mellett fekvő fémrészecskékből van, az alaplemez hajlílásakor nincs 25 alávetve mechanikai igénybevételnek s ezért nem is válik le az afaplemezről. A találmány szerinti tükör bevonata kissé áttetsző ugyan, azonban tükröző képessége az esetben, ha pl. ezüstből vagy plaüná-30 ból készítjük, mégis sokkal jobb a fémtükörénél. Emellett a találmány szerinti tükör még tartósabb is fémtükörnél, mert nemcsak törhetetlen, hanem rugalmassága folytán elgörbülés veszélyének sincs ki-35 'éve. A fémbevonalot előnyösen katődporlasztás, gőzölés vagy szórás útján készítjük. A tükör fémbevonatát célszerűen vékony, átlátszó védőréteggel fedjük, mely készülhet pl. lakkból, celluloidból vagy műgyan- 40 Iából. A rendes üvegtükrökhöz használt lakkok, pl. spiritusz- vag3>- cellulozelakkok, többnyire oly vegyszereket tartalmaznak, melyek megtámadják a találmány szerinti 45 tükörnek, pl. celluloidból, hajlítható üvegből, ú. n. plexiüvegből vagy műgyantából készült alaplemezét, annál is inkább, mert e tükör fémbevonaía nem alkotván szorosan összefüggő réteget, a lakk hozzáférhet 50 az alaplemezhez. Ezenfelül a fémbevonattal közvetlenül érintkező lakkréteg fizikailag is kedvezőtlenül befolyásolja a tükröt, mert megszilárdiüásakor összehúzódik és elmozdítja helyükből a tükröző bevonat 55 finom szemcséit, minek folytán a tükör homályossá válik. A találmány szerint e hátrány kiküszöbölése céljából a tükröző bevonat és a védő lakkréteg közé a tükör alaplemezé- ^o nek anyagával szemben vegyileg semleges anyagból, pl. vizabólyagoldatból készült közbenső réteget hefyezünk. Előnyösen. úgy járunk el, hogy ezt a közbenső réteget még teljes beszáradása előtt fedjük a lég- 65 mentesen záró lakkréteggel, mert akkor a közbenső réteg később sem keményedik meg, hanem rugalmas marad. A lakkréteget előnyösen részben tükröző lakkból, pl. ezüstlakkból vagy brozlakkból készítjük. 70