128193. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izokinolinvegyületek előállítására

128193. 3 A termék metanol-eceteszterből való ki­kristályosítás után 193—194° hőmérsékleten olvad. Hasonló módon ugyanehhez a vegyü-5 léthez jutunk, ha kiindulási anyagként 1-(|3-feniletil)-6,7-dioxi-izokinolin-hidrobromi­dot használunk és a paridingyűrű mindkét kettős kötését hidráljuk. 2. l-(ß-fenile:t,il)-0,7-dioxi-l,2,3,4-tetrahidro-10 izokmolin előállítása. 10 g l-(|3-feniletil>3,4-dihidro-6,7-dioxi­izokinolin-hidrobromidot fölös mennyiségű hígított brómhidrogénsavban 20 g granu­lált ónnal éjszakán át vízfürdőn hevítjük. 15 Kénhidrogénnel való ónmentesítés után a szokásos módon végzett feldolgozással a kívánt l-(ß-feniletil)-6,7-dioxi-l,2,3,4-tetrahi­dro-izokinolint hidrobromidja alakjában kapjuk, mely az 1. példában megadott mó-20 do.n, metanol-eceteszterből való átkristá­lyosítással tisztítható. 3. l-(ß-feniletjl)-6,7-dioxi-l,2,3,4-ietralndro­izokinolin előállítása. 1,5 g l-stiril-6,7-díoxi-3,4-dihidro-izokino-25 lin-klórhidrátot (melynek olvadáspontja 115—116° és 110°-tól "kezdve zsugorodik) melyet kétszer normál sósavból átkristá­lyosítottunk, 200 cm3 vízben 0,1 g platina­oxiddal hidrogén közegben rázunk. 2 mol 30 hidrogén felvétele után a hidrálás befe­jeződik, az előzetes sárga oldat színtelenné vált. Az oldatot a katalizátortól megszűr­jük, légüres térben szárazra pároljuk és a keletkezett l-(ß-feniletil)-6,7-dioxi-l,2,3,4-tet-35 rahidro-izokinolin-klórhidrátot abszolút al­koholból eceteszter hozzáadása mellett való átkristályosítás útján színtelen kris­tálytűk alakjában kapjuk, amelyek 210— 212° hőmérsékleten olvadnak. 4.1-(ß-feniletil)-3-metil-6,7-dioxi-l,2,3,4-tet­rahidro-izokinolin előállítása. 50 3,0 g l-sztiril-3-metil-6,7-dioxi-3,4-dihidro­izokinolin-klórhidrátot (mely habzás köz­ben 134—136° hőmérsékleten olvad) me­lyet kétszer normál sósavból átkristályosí­tottunk és ekkor 1 mol kristályvizet tar-55 talmazott, 300 cm3 vízben 0,2 g platina­oxiddal hidrogénközegben rázunk. Két óra alatt 2 mol hidrogén felvétele következik be. A hidrálás befejeződik és az előzete­sen sárga oldat színtelenné válik. Az ol­datot a katalizátorról leszűrjük, légüres 60 térben szárazra pároljuk és a maradékot abszolút alkoholból eceteszter hozzáadása mellett többször átkristályosítjuk. Végered­ményben 2,0 g l-(ß-feniletil)-3 Jmetil-6,7-idi­oxi-l,2,3,4-tetrahidro-izokin-olin-klórhidrátot.! 65 kapunk, melvek állandó olvadáspontja 230—231°. 70 75 5. l,3-dimetil-2-(y-fenilpropil)-6,7-dioxL-l, 2,3,4-ietrahidro-izokinolin előállítása. 5,0 g l,3-dimetil-2-(y-fenilalIil)-6,7-dioxi-l, 2,3,4-tetrahidro-izokinolin-brómhidrátot 80 (melynek olvadáspontja 149—151° és 1 imol kristály alkoholt tartalmaz) 50 cm3 állandó forráspontú jódhidrogénsavval kevés fosz­for hozzáadása mellett 25 percig élénk forrásban tartunk. Ekkor a redukció be- 85 fejeződött. Az oldatot légüres térben szá­razra pároljuk], a maradékot sok forró víz­zel kivonjuk, leszűrjük, az oldatot kevés kénessavval színtelenítjük, a bázist szódá­val kicsapjuk és kiéterezzük. A nátrium- 90 szulfát fölött jól megszárított éteresoldat­ból éterezett sósavval az említett vegyü­let alább ábrázolt szerkezetű klórhidrát­ját nyerjük, mely metanolból 1 mol kris­tálymetanol-tartalommal kristályosodik ki, 95 amely kristályra etanol-t art almát légüres exszikkátorban szobahőmérsékleten még nem ad le. A klórhidrát habzás közben 121—123° hő- 105 mérsékleten olvad. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás tetrahidroizokinolinvegyületek előállítására, azzal jellemezve, hogy a no nitrogéntartalmú magban íaralkil- és/vagy aralkiléncsoportokkat helyettesített, nem hidráit izokinolinvegyületeket vagy ezek­nek a piridinmagban dihidrált szárma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom