128146. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hangoknak a hangnyom szélességének változtatásával való feljegyzésére

2 128146. ugyan, viszont csökkentené a hasznos hangerőt is. E hátrány kiküszöbölése végett a találmány értelmében á feljegyzés —b— szé-5 leisségét oly törvényszerűség szerint változtatjuk, amelyet ábrázoló görbe a b ==i const, p egyenest abban a pontban metszi, amelyben a kivezérlés a legnagyobb, egyébként pedig ez egyenes fölött halad és hogy 10 az áttetszőség AT változása oly törvényszerűséget követ, amely mellett a jellemző görbének a AT == const, p egyenessel való metszéspontja a legnagyobb kivezérlésnek felel meg, egyébként pedig az egye-15 nes fölött fekszik. Emellett a két görbének közös kezdőpontja is lehet. A találmány szempontjából az a lényeges, hogy a görbék abban a területben fekszenek az egyenesek fölött, amelyet az 1. és 2. 20 ábrákban a folytonos Aonalak határolnak és nem feküsznek itt az egyenesek alatt. A két görbe lehet folytonos lefolyású, azok azonban állhalnak egyenesvonalú és egymást szög alatt metsző ágakból is, 25 azonban ki kell el égi leni ők azt a feltételt, hogy az a szorzat, amely a feljegyzésből, kapóit h angerőt adja, a hangnyomás lineái'is függvénye legyen. Kitűnt, hogy célszerű ha a kél görhe gyökfüggvény szerint válto-30 zik, célszerűen a p hangnyomás, vagy a bemenő ampliludó négyzetgyökének függvényében. Az e szabálynak megfelelő görbéket a 1. ábrában tüntettük fel. A görbe egyik pontja úgy, mint a megelőző áb-35 rákban 100°/o-os kivezérlésnél a legnagyobb amplitúdó helyén fekszik. A AT és b görbéket, amelyek az 1. és 2. ábráknak, felelnek meg, szaggatott vonalakkal rajzoltuk. Oly törvényszerűség vonalát, amely 40 egyenes szakaszokból van összetéve, az 5. ábra Iran tüntettük fel. A b görbe itt a legmagasabb pontját eléri még mielőtt az ampliludó maximális értékű volna és c ponttól kezdve vízszintesen halad. Más-45 részt ta- b görbe véges értékből indul, ki, ami más szavakkal azt jelenti, hog3r meghatározott hangerő alatt a szélesség már nem változik. A törtvonal egyes szakaszai a b = const, p, illetőleg AT • = 50 const, p egyenesekkel részben összeeshetnek. A törvényszerűség természetesen lehel folytonos görbevonalú is, például a b = sin p. const. . sinustörvény is. Az ehhez tartozó AT görbe a fel-55 ' sin. p tételt elégíti ki. A találmány szerinti megoldásnál a fentiekből kitűnően az amplitludókörzet legnagyobb részében 100<>/o-náI kisebb kivezérlést kapunk, amivel a fent megjelölt hátrányokat nagyrészt kiküszö- 60 böljük. A hangnyom szélességének a változását és az áttetszőség változását jellemző görbék lefolyása olyan is lehet, hogy a két görbe szorzata és így a feljegyzésből ka- 65 palit hangerő nemlineáris függvény szerint változik, például úgy, amint azt a G. ábrában tüntettük fel. libben az eselben a hangerő L = const, (b . A T). Ha az a kitevő az egységnél nagyobb, akkor a 70 dinamika kiszélesedik. Ha aze kitevő az egységnél kisebb, akkor a dinamika összeszűkül. Ha a kitevő az egységgel egyenlő, akkor elérjük az eredeti viszonyokat. A feltüntetett vezérlési görbék segítségével 75 azokat a nehézségeket is csökkenthetjük, illetőleg kiküszöbölhetjük, amelyek a fénynyalábot lefedő árnyékoló rekesz mozgatásakor a be-, illetőleg kilengés folyamata közben jelentkeznek. 80 A fentiekben tárgya!! és a hangnyom beszűkítése! jellemző vezérlőgörbék szerinti működés végett a fényrekcszekel megfelelően alakíthatjuk, vagy pedig gondoskodunk arról, hogy a fényrekeszeket ve- 85 zérlő áramnak a lefolyása a fenti törvényszerűségnek megfeleljen. Az áttetszőség előírt változása végett a felosztáshoz használt erősítő erősítési fokát megfelelően szabályozzuk, vagy pedig a fényvezérlő béren- 90 dezés érzékenységét befolyásoljuk. A találmányt alapzörejtől mentesen lejátszható negatívokhoz is használhatjuk, ha közvetlenül a felvételnél az összeszűkítő fényrekesszel a filmen lefedett zónát 95 járulékosan feketítjük. Ezt például második sugármenettel érhetjük el, amely a filmre második rést képez le, amelyet a közepes hangerő függvényében vezérelt fényrekesz úgy fed le, hogy mindig csak 100 a szfikílő ernyővel lefedett filmrészek feketednek. Emellett arra van szükség, hogy a fő sugármenet és a járulékos sugármenet az azokhoz tartozó réseket a filmnek mindig ugyanazon a helyén képezze le. A já- 105 rulékos sugármenetben fekvő rés azonban szélesebb lehet, mint a főrés, úgyhogyj azzal igen jó feketedést létesítünk. Előnj^ös, ha emellett az összeszűkítő ernyőt és a járulékos ernyőt egymással mechanikusan, H0 vagy villamosan kapcsoljuk. A feljegyzés a találmány ..szerinti eljá-