128114. lajstromszámú szabadalom • Generátor villamos rezgések keltésére

128114. 3 körbe, ha a generálorral fűrészfogmezől. óhaj lünk lélcsíleni, derékszögű hullámala­kot vezet be. A most ismertetett kapcsolási elrendezés 5 működési módjának vizsgálatánál kitűnik, •— ha a cső kimenőkörében elrendezett kondenzátor, illetve az annak helyébe lépő —15— önkapacitások és —16— ellenállás hatását, valamint a —12— és —13— kom-10 penzáló elemek befolyását elhanyagoljuk, — hogy a —10— cső bemenőkörében fek­vő —11— kondenzátor a —17— forrásból bevezetett áram impulzusait integrálja. Eb­ből fűrészfogfeszültség keletkezik, amely 15 a cső bemeneti elektródájába vezettetik, úgyhogy a cső kimenőkörében megfelelő fűrészfogáram keletkezik, amely a —14— induktivitáson átfolyik. A kívánt hullám­alak tehát akkor létesül, ha ia —15— kon-20 denzátor alkotta mellékzárlali kapacitás és a —16— ellenállás alkotta mellékzárlaitíi ellenállás nincs a körben. A kapcsolásban e zavarokat kompenzálni kell; e célból lé­tesítjük a cső bemenőkörében; a —12— in-25 duktivitásből, a —13— ellenállásból és az ezekkel sorbakapcsolt —11— kondenzátor­ból álló kompenzációs kapcsolást a —10— cső bemenőkörében. A cső számára lineá­ris karakterisztikát választunk, tehát állan-30 dó meredekséget egész munkakörében. A kimenőkör impedanciájának a zavaró —15— kapacitástól és a —16— ellenállás­tól eredő változásainak kompenzálásánál szükséges, hogy a bemenőkörnek oly im-35 pedancia-változása legyen, amely a kime­nőkörhöz képest reciprok lefolyású. Az alábbi egyenletek az 1. ábra szerinti kap­csolási elrendezésre érvényesek: 40 CU L 12 = L 14 C l6 (1) L12 = -^­­(2) A —16— 'mellékzárlati ellenállás kom-45 penzálására való. —13— ellenállás nagy­ságának meghatározása ismert módon tör­ténhet. Miután az 1. ábra szerinti kapcsolási el-50 rendezésben a —15— önkapacitás és a —16— ellenállás a kompenzáló, elemek­kel, a —12— induktivitással és a"—13— ellenállással együtt lalál alkalmazást, a csőben a bemeneti feszültséget és a'kime-55 nőáram lefolyását oly alakba kell' hozni, hogy a kívánt mező létesülhessen. Ezál­tal a cső kimeneti csúcsárama teteme­sen növekszik. Biztos működéshez kívá­natos, hogy lehetőleg nagy fűrészfog-ára­mot kapjunk a —14— eltérítő induktivitás- 60 ban anélkül, hogy emellett a cső normá­lis áram- és feszültségértékeit túllépnők. Ha a —15— és —16— elemeknek behatá­sát a kompenzációhoz való —12— és—13— elemek hatásával együttesen vesszük te- 65 kintetbe, akkor a hullámalak a —14— in­duktivitásban ugyanolyan mint a beme­neti hullámalak. Ha a bemeneti hullám derékszögű impulzusokból áll, a megfe­lelő kimeneti hullám a míellékzárlati ka- 70 padláson nem léphet fel, mert ez a —15— mellékzárlati kapacitáson pillanatnyi, vég­telen töltő- vagy kisütő áramot igényelne, a —14— induktivitásban folyó fűrészfog­áramhoz járulékosan. Hogy a —15— kapa- 75 citás töltő- és kisütő áramát véges értékre hozzuk és ezzel a cső kimeneti áramának ingadozásait korlátozzuk és egyidejűleg nemkívánatos kimeneti ellenállások és ka­pacitások befolyását kompenzáljuk, önké- 80 nyesen feltételeztük, hogy a cső kimenő­körében létesített impulzus-feszültség le­folyása trapézalakú (7a ábra). Ez jó. meg­közelítés a szokásos derékszögű impulzus­alakhoz. Feltételeztük továbbá, hogy ezt a 85 hullámot ugyanolyan alakú bemeneti hul­lám létesíti. A megfelelő áramkomponen­seket a —14— induktivitásban és a —15— tnellékzárlati kapacitásban a 7b. és 7c. ábrák szemléltetik. A 7b. ábra szcrinitii 90 áramnak fűrészfoghullám alakja van, ahol is a sarkok parabolikusán vannak lekere­kítve. A 7c. ábra szerinti kapacitásáram' derékszögalakú kettős impulzusok soroza­tából áll. A —10— cső egész kimeneti ára- 95 ma a 7b. és 7c. ábrák komponenseinek összege, melyet a 7d. ábra szemléltet. A cső kimenőkörében a megengedett induk­tivitás nagyságát a visszafutási idő alatti csúcsfeszültség és a visszafutásra rendel- 100 kezesre álló idő korlátozza. A —10— cső kimenőkörében a legkedvezőbb áram- és feszültség-kihasználás szükségessé teszi, hogy a mellékzárlati kapacitás lehetőleg gyorsan a visszafutási idő kezdetén töltés- 105 sék fel a csúcsfeszültségre és lehetőleg gyorsan süttessék ki a visszafutási idő vé­gén, A feltöltés és kisütés sebességét a cső. által feldolgozható áramváltozás korlá­tozza. A legkedvezőbb elrendezés termesze- n0 lesen az, amelynél az összes áramváltozás a —15— kapacitás feltöltésére és kisülé­sére használtatik fel és amely azt a csúcs­feszültséget használja ki, amely a —14—

Next

/
Oldalképek
Tartalom