128109. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet tűzálló boltozatok köveinek felfüggesztésére

Megjelent 1941. évi november hó 3-'án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 128109. szám VIII/a. (XH/d.) osztály. — G. 8896.'alapszám. Szerkezet tűzálló boltozatok köveinek felfüggesztésére. Grosz Andor üzemigazgató, Rimaszombat. A bejelentés napja: 1939. évi augusztus hó 4. Az ipari kemencéknél a szakkörök újabb időben felismerték a kemenceboltozatnak függőbottozatkéiit való kialakításával járó előnyöket és ez az építési mód ezért mind 5 jobban el is terjed. Előnyei mellett azonban nehézségieket okoz az, hogy a boltozatkövek felfüggesztése eddigi különleges kialakítású formaköveket tett szükségessé, mely körülmény a boltozatkövek előálií-10 tását körülményessé tette és sokszor a gazdaságosságot veszélyeztette. A találmány e hátrány elkerülését és a felfüggesztés egyszerűsítését célozza. A találmány abbóil a magábanvéve ismert 15 boltozási módból indul ki, mely szerint, főképen magnezitkővekből vagy különleges (krómérccel, timfölddel, stb. előállított) magnezitkövekből készült boltozatok előállításánál, a kövek kötését, habarcs he-20 lyclt, közéjük helyezett betétekkel hozzák létre. A betéteket olyan anyagokból, pl. vasból, acélból vag}' más fémekből és fémötvözetekből készítik, melyek a kemencében uralkodó hőmérsékleten a kövek anya-25 gával összesülve, jó kötést létesítenek és a köveket helyzetükben rögzítik. A betétek telt lapok vagy lemezek, sávok, sziták, hálók, stb. lehetnek. Mindamellett, hogy ezek a betétek a kö-30 vek között jó kötést hoznak létre, igen sok esetben kívánatos ezenfelül még a kövek felfüggesztése is. Erre a célra eddig ilyen függőboltozatoknál az egyszerű trapézalakú szelvénytől eltérő, különleges alakú for-35 maköveket alkalmaztak, melyeket kiugrásokkal, kampós nyúlványokkal vagy máseffélékkel kellett kialakítani, hogy a köveknek a felfüggesztőszerkezetfcel való kapcsolódása létrehozható legyen. Ezzel, eltekintve attól, hogy a kövek súlya jelen- 40 tékenyen megnövekedett, továbbá előállításuk bonyolult formákat igényelt, még az a hátrány is származott, hogy a felfüggesztő orrok vagy máseffélék könnyen letörtek, a nagyobb tömegű kövekben azok 45 szabálytalan alakja következtében káros feszültségek keletkeztek, melyek a kövek megreped éséhez vezettek. A vázolt hátrányok megszüntetésére, a találmány értelmében, a kövek kötését 50 biztosító betéteket felfüggesztő szervekké alakítjuk ki vagy felfüggesztő szervekkel hozzuk szilárd összeköttetésbe. Ez legegyszerűbben úgy történik, hogy a kövek közé iktatott vas-, acél- vagy egyéb fém- 55 lemezeket vagy másefféléket a boltozat felett kellő magasságban meghosszabbítjuk vagy kiálló toldatokkal látjuk el és ezeket hozzuk a felfüggesztőszerkezettel kapcsolódásba. A toldatok a betétlemezek- 60 kel vagy máseffélékkel egy darabból lehetnek vagy külön darabokként készülhetnek és utóbbi esetben a betétekkel tetszőleges módon, pl. csavarolással, szegecseléssel, hegesztéssel szilárd összekötte- 65 tésbe hozhatók. A betétek amúgy is szorosan vannak a kövek közé iktatva és így a függőboltozat építésekor, valamint a kemence első befűtése alkalmából mint függesztők szere- 70