128068. lajstromszámú szabadalom • Önműködő hegesztőszerkezet nagy hosszméretű, köpenyes elektródákkal való elektromos ívhegesztésre

Megjeleni 1941. évi október hó 15. MAGYAR. KIRÁLYI ^pSK SZABADALMI BIBÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 128068. szám VII/1. (XVI/d.) oszlály. — E. 5597. alapszám. önműködő' hegesztőszerkezet nagy hosszmérctű, köpenyes elektródákkal való elektromos ívbegesztésre. „Elín" Aktiengesellschaft für elektrische Industrie, Wien (Németország). A bejelentés napja: 1940. évi augusztus hó 3. — Németországi elsőbbsége: 1940. évi március hó 5. Már többször megkísérelték nagyobb hosszúságú, köpenyes elektródákkal való gépi hegesztést megoldani. Áz eddigi szerkezeteknek azonban kisebb-nagyobb hát-5 rányai voltak; ezek elhárítására van hivatva a jelen találmány. Eddig például hosszú pálcaelektródákkal való hegesztésnél többnyire az egyik pólust a hosszú elektróda letisztított végé-10 hez fektették. A szokott szabályozó szerkezetek a hegesztőáramkörben az összellenállást állandó értéken tartják, amivel többé-kievésbbé állandó ívhosszt lehet elérni. Ha már most az eleinte hosszú elek-15 tródában, amelynek meghatározott ellenállása van, ez az ellenállás az elektródának leolvadás okozta megrövidülése folytán megváltozik, akkor ez szükségképen kedvezőtlenül befolyásolja az ívhosszt, ill. a 20 fényívfeszűltséget, amennyiben a fényív az elektróda leolvadása arányában megnőszszabbodik. Ez jelentős hátránya a leírt hegesztőszerkezetnek. Vannak azonban még más készülékek is 25 hosszú, köpenyes elektródákkal, vagy felcsévélt elektródákkal való hegesztésre, amelyeknél hegesztés közben folytonosan forgó marók rést vágnak a köpenyen, amelyben aztán alkalmas áramvezető po-30 fák csúsznak s így árammal látják el az elektródát. Ennek az elrendezésnek viszont az a hátránya, hogy szükségtelenül sok burkoló anyag távolíttatik el, ami a hegesztővarrat minőségének rovására mehet. 35 A találmány célja, hogy az árambevezetéshez szükséges tiszta helyeket csak ott kapjunk, ahol feltétlenül szükséges, vagyis ahol áramot kell az elektródába vezetni. Az alábbiakban ezt az elrendezést a mellékelt rajzbeli példa kapcsán fogjuk is- 40 mertetni. Az 1 köpenyes elektródát, amely vagy hosszú, egyenes pálca lehet, vagy csövéről tekercselődik le, a 2 szájcső vezeti (1. ábra). A burkoló köpenyen a magig 45 'terjedő 3 kimarásokat létesítünk (2. ábra), mégpedig egymástól meghatározott távolságnyira. Ezeken a tiszta helyeken, a 4 fogók felváltva megragadják és fogvatartják az elektródát. Ezek a fogók olyanok, hogy 50 laz 5 kontaktusdarabok az elektróda tiszta helyeihez nyomódnak s így árammal látják el (2. ábra). A szorítószerkezetek pl. körülfutó 6 láncon vagy szalagon lehetnek megerősítve, melyet 7 motor, 8 áttétel és 55 9 kerekek révén hajt. A tiszta helyek feltárását az elektródán kényszermenetűen és önműködően egy 10 köszörülő vagy marószerkezet végzi, melyet pl. a 11 motor hajt. A köszörülő- vagy 60 marótárcsa a kellő időpontban az elektródához nyomódik és annak letisztítása után ismét visszahúzódik. Ezt a kényszermenetű mozgást legelőnyösebben maguk a 4 szorítószerkezetek váltják ki, melyek egy-egy 65 12 csapokkal rögzített 13 görgőt hordanak (3. ábra). Ez a görgő lefelé menve a 14 csuklóban ágyazott 15 emelőt lenyomja, amely viszont a 16 görgővel (1., 2. és 4. ábra) egy a maró- vagy köszőrülő szer- 70