128067. lajstromszámú szabadalom • Csuklós ajtó-, ablak-, bútor- és vagy épületvasalás

2 128*6 7, lekkel ellátott, egyik szakaszát nagyobb léptékű, távlati képben mutatja. Az 1. ábrán —a — és —c— jelöli a csuk* lószerkezet egy-egy pántját. Az —a— pánt 5 pl. ablakra, ajtóra, stb. lehet szerelve és azzal együtt kilendíthető, míg a —c— pánt pl. az ablak-vagy ajtófélfára, stb. helytálló­an van erősítve. A —c— pánttal egy darab ból áll vagy abba helytállóan van erősítve 10 a —-d - forgáscsap, melyre az —a— pánt­tal egy darabot alkotó —b— hüvelyes rész csúsztatható. A találmány szerint a —b— hüvelyes részen belül a —bL — ütközőfelü­let van kialakítva (2. ábra), melynek a 15 - -cl—forgáscsapon a vékonyított—d, — ré­szen kialakítóit —d3 — ütközőfelület felel meg' (!. ábra). A —cl— forgáscsap felső részén, a 3. ábrának megfelelően, —-dí­váját van, mely pl. alkotó irányú és oly 20 kivitelű, hogy a —b—- hüvelyes részben kialakított -1),— ütköző a —b— hüvelyes résznek a d—• forgáscsapra csúsztatása során a —d2 - vékonyított részhez juthas­son. Ez a - -d2 — vékonyítod rész és a. 25 - <h - üiközőfelület a —d— forgáscsap hosszának csupán egy részére terjed ki, míg e forgáscsap többi, tehát a - cl2 vé­le onyíloll. rész és a -d3 — üiközőfelület fe­letti és alatti szakasza csapágyazó köpeiiy-30 felülettel van kialakítva, amint ez a 3. és .1. ábrán világosan látható. Minden további magyarázat nélkül érthető, hogy a —b,- -és a --cl,..- ütközőfelületek együttműkö­dése folytán az ajtó, ablak, stb. szélső nyi-35 tási helyzetét határoltuk anélkül, hogy a vasalást alkotó csuklószerkezettől függet­lenül, pl. az ajtóra, ablakra, a padlóra, stb. külön ütközőket kellene szerelni. A 6. és 7. ábrán az 1—5. ábrákkal azo-40 nos alkatrészeket azonos betűk jelzik úgy, hogy ezek újbóli ismertetése felesleges. Az 1—5. ábrákhoz képest a különbség, lénye­gileg, almán van, hogy a 6. és 7. ábra sze­rinti kivitel esetében a —d— forgáscsapot 45 két —a,— és —a»— pánt hüvelyes része tartja. Ezek a hüvelyes részek a harmadik —c— pántnak a —bx — ütközőfelülel tel ki­alakított, hüvelyes részét két oldalról köz­refogják. 50 A 8. ábra szerinti kivitel esetében a —1 b 1 — ütközőfel iilet, a 6. ábrától eltérően, nem a középső —c— pánt hüvelyes részé­ben van kialakítva, hanem az ez utóbbit két oldalról közrefogó —aL , a2 — pántok 55 hüvelyes részeiben és ennek megfelelően a —d— forgáscsap —d3 — '• ütközőfelületei is, a két —,al5 a 3 — pántnak megfelelően, el­osztó ttan vannak a forgáscsapon kiala­kítva. A 9 12. ábra szerint az ütközőfelülelet 60 a —1)— hüvelyes csapon azzal létesítjük, hogy ezen a —b--• hüvelyes részen kivá­gást alkalmazunk (12. ábra), méllyel a —'cl— forgáscsapon kialakított —d4 — bü­työk —d3 — oldalfelülete működik együtt. 65 A —b— burkoló hüvelyen levő —ht — üt­közőfelület és a —d— forgáscsapon levő —d4 — bütyök által alkotott —d 8 — ütköző­felület együttműködése a nyitási helyze­tet szintén határolja, amint ez minden. 70 további nélkül érthető. Amint a 9. ábrán látható, közös —a— pánthoz egy-egy —hL — ütközőfelületet alkotó, több burko­lóhüvely tartozik és a —d— forgáscsapon levő —d4 — bütykök oly eloszlásúak, hogy 75 mindegyik —b— burkolóhüvely egy-egy —cl± — bütyköt tartalmaz. A találmány szerinti »épületvasalás« ki­fejezésbe értendők pl. a W. C.-ülőkék is, amelyekhez különösen a 6. vagy 8. ábra 80 szerinti, három rögzítőpántlal kialakított csuklőszerkezelek alkalmasak. Ezeknél a középső —c— pánt pl. az ülőke helytálló részéhez, az egyik —aj— rögzílőpánt a fe­dőrészliez, a másik —a2 — rögzítőpánt pe- 85 dig a tulajdonképeni ülőkéhez lehet erő­sítve. W. C.-ülőkékhez, pl. a 8. ábra eseté­ben, nem kell —hu cl 3 — ülközőfelületeket a liilajdonképeni ülőkéhez erősíted —a2 -­rögzítőpántnak megfelelően is készíteni, 90 mert a felcsappantott ülőkét a másik, a fe­dőhöz erősített —ax — pántnak megfelelő —bj, d3 ütközőfelületek, nyilasi helyze­tében, már rögzítik. A találmány szempontjából nincs kü- 95 lönösebb jelentősége annak, hogy a —b— hüvelyes rész vagy pedig a —d — forgás­csap van forgathatóan illetve helytállóan beépítve, nincs továbbá jelentősége annak sem, hogy a —d — forgáscsap a hozzája 100 tartozó —c— rögzítőpánttal egydarabbarii készült-e vagy pedig abba be van-e erő­sítve, stb. A találmány továbbá az ábrázolt foga­nafosítási példáktól több tekintetben élté- 105 rően is megvalósítható. így pl. az 1. ábra esetében a —d— forgáscsapnak felső, a 3—3 keresztmetszetnek megfelelő részlete kisebb átmérővel készíthető, mint annak alsó, az 5—5 keresztmetszetnek megfelelő 110 részlete, mely esetben a —d— forgáscsap felső része keresztmetszetű és a —bx — be­vágástól mentes lehet. A 12. ábra szerint

Next

/
Oldalképek
Tartalom