128044. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gázturbinatelepekhez a hasznos munkát kifejtő gépegység forgásértelmének megváltoztatására

1280 44. 3 és 13 csővezetékek közt, másik' (ja rever­zált üzemnek megfelelő) állásában pedig egyfelől a 9 és 12, másfelől a 10 és 13 csővezetékek közt létesít összeköttetést. A 5 15 forgólapátnak reverzálásra beállított (az ábrán szakadozott vonallal jelölt) állásá­ban tehát a 4 primer turbinában részben már leexpandáit munkaközeg — a reni des üzemhez tartozó, teljes vonalú nyi-10 lakkal érzékeltetett áramlási irány helyett a szakadozott vonallal rajzolt nyilaknak megfelelő áramlási irányt követve — a 9 iés 12 csővezetékeken át az 5 turbina ki^ ömlőcsonkjához kerül, melyen át c turbi-15 nába belépve, ennek munkaterén a ren­des átáramlási iránnyal ellentétes irány­ban áramlik át, s belőle a rendes üzem­ben beömlő csonk gyanánt szolgáló cson­kon, valamint a 10, 13 csővezetékeken ját 20 jut el a 2 hőkicserélő kisnyomású mun­katerébe. A munkaközegnek reverzálás céljából a munkaturbinába a rendes átáramlási iránnyal ellentétes irányban való beveze-25 tése esetén a munkaközeg e turbina mun­katerébe a munkatér nagyobb kereszt­metszetű oldalán lép be, s folytonos ke­resztmetszetcsökkenés mellett a kisebb ke­resztmetszetű oldal felé áramlik. Ez al-30 kálómmal a munkaközeg a rendes üzem­mel ellentétben a lap átoknak nem a kon­káv oldalát, hanem ellenkező irányból a hátát csapja meg, minek következtében létrejön iá kívánt ellentett értelmű fórga-35 tónyomaték. E forgatónyomaték minden­esetre kisebb, mint a rendes üzemi «sejt­ben, rendes értelemben ható forgatónyo­maték, s kisebb a reverzálás alkalmával végzett munka hatásfoka is, egyrészt, mi-40 vei a lapátok szögbeállítása a lapáthátak megcsapására való tekintettel nem meg­felelő, másrészt pedig, mivel az átáramlás irányában a turbina munkaterének ke­resztmetszetváltozása sem megfelelő (nö-45 vekvő helyett csökkenő). Mindennek az a következménye, hogy a munkaturbina, mely természetesen a rendes átáramlás esetére van jó hatásfokkal megszerkeszt^­ve, nem dolgozik gazdaságosan, és az át-50 áramlási keresztmetszetek említett nem megfelelő változásából kifolyólag főleg a beáramlási irányra vonatkoztatott kezdő lapátkoszorúi (a rendes átáramlás esetén utolsó lapátkoszorúk) hatástalanok, úgy-55 hogy nyomatékot — fokozódó mértékben — la kiömlő nyílás felé (a rendes átáram­lási irányú üzemi eset beömlő nyílásai fe­lé) eső lapátkoszorúk fejtenek ki. A szer­kezeti adottságból folyó, elkerülhetetlen hatásfokromlás azonban az aránylag rit- 60 kán és rendszerint csak rövid ideig tartó reverzálási üzemben a szerkezeti megoldás egyszerűségéből s az átállítás könnyűségéből eredő lényeges előnyök mellett megengedhető, minthogy az irány- 65 váltó szerv, a hozzá csatlakozó csővezeté­kekkel együtt, összehasonlíthatatlanul egy­szerűbb és kisebb helyszükségletű, mint a külön mozgatóberendezést igénylő fo­gaskerékáttételes irányváltó, vagy egy kü- 70 lön rezerváló turbina, s az irányváltás, t. i. la példaképeni megoldás esetében a 15 forgólapát átfordítása is csekély erővel, rendszerint kézileg történhetik. Emellett a hatásosság csökkenésének 75 szempontjából figyelembe kell venni, hogy e csökkenés mértéke bizonyos előnyös szerkezeti változtatásokkal lényegesen le­szorítható, így pl. a lapátoknak reverzá­lás alkalmával a munkaközeg áramlási irá- 80 nyához viszonyított nem megfelelő állá­sa a hatásosság romlását főleg abban az ©estben segíti elő, ha a lapátok a gőztur­bináknál használatos lapátokhoz hason­lóan, erős íveltséggel vannak kiképezve. 85 Ha ezzel szemben a lapátoknak a repülő­gép-szárnyprofilokhoz hasonló, mérsékelt íveltségű keresztmetszetet adunk, s ily la­pátokat a lapátkoszorúkban a 3. ábrának (megfelelő módon rendezünk el, látható, 90 hogy a 18 forgó turbinalapátoknak rendes üzemben a lapátok konkáv oldalán a 19 irányból és reverzált üzemben a lapátok hátoldalán a 20 irányból való megcsapá­sa a megcsapott felületrészek érintője és 95 a munkaközeg áramlási iránya közt lénye­ges különbséget a két esetben nem ad, s egyedül a dolgozó lapátfelületek mérsé­kelten konkáv és konvex oldalainak a munkaközeg áramlási irányához képest el- 100 lentétes görbületű íveltsógeiben mutatko­zik csekélyebb eltérés. E csekély különb­ségek folytán a 3. ábra szerinti lapájtpro­fil és lapátelrendezés, mely gázturbinák­nál újabb felismierések szerint egyéb okok- 105 ból amúgyis előnyös, a találmány szerin­ti eljárásnak aránylag kedvező hatásos­sággal való megvalósítása céljából külö­nösen alkalmas. A lapátokat tartalmazó munkatér átáramlási keresztmetszeteinek no nem megfelelő módon, t. i. az átáramlás irányában növekvő helyett csökkenő érte­lemben való egymásra következése ön­magában véve szintén nem rontja túlságo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom