128028. lajstromszámú szabadalom • Nemezelt termékek

128028. 3 Előnyben részesített szintetikus egyenesláncú polimerszájak azok, amelyek mint a polimerlánc integráns alkatrészét az —NHCO— csoportot vagy az analog S-5 testet tartalmazzák. Ezek közé a polimerek közé tartoznak a poliamidek, az észteramid-kevertpolimerek, a poliuretánok és a megfelelő kénvegyületek. A találmány értelmében fontos poliamidek az olyanok, 10 amelyeket egy vagy több diaminnak egy vagy több dikarbonsavval, illetőleg a dikarbonsavak amidképző származékaival való reakciójából kapunk. Sósavval való hidrolízis ú tján ezek a poliamidek oly keve-15 réket adnak, amely egy sósavas diaminből és egy kétbázisos karbonsavból van. E poliamidek példái: politetrametilénszebacamid, polipentametilénadipamid, polipientametilénszebacamid, polihexametilénszu-20 beramid, polihexametilénszebacamid, polioktametilénszebacamid, polidekam etil énkarbamid, polip-xililénszebacamid, polihexametilénfeniléndiecetsavamid és 3,3'-diaminodipropiléterből és adipinsavból ka-25 pott poliamid. Azok a kevertoplimerek, amelyeket például a 2. és 6. példákban használunk, különösen jól használhatók. Egy másik poliamidtípushoz tartoznak azok a testek, amelyeket polimerizálható 30 aminosavakból kapunk, például 6-aminokapronsavból, 9-aminononánsavból és e savak amidképző származékaiból, például a laktámokból. Sósavval való hidrolízis esetén ezek a poliamidek egy aminosavat 35 és pedig e savnak a sósavas sóját adják1

. Az észteramid-kevertpolimereket úgy kapjuk, hogy poliamidképző és poliészterképző keverékeket együtt hevítünk, például egy kétbázisos sav, egy glikol és egy di-40 amin keverékét, vagy olyan keveréket, amely egy oxisavból és egy aminosavból van. A poliuretánokat valamely glikolnak, difenolnak, A'agy diliolnak diizocianáttal vagy diizotiocianáttal való reakciójából 45 kapjuk. Az ilyen természetű reakciós testek fajtája a következő anyagokat tartalmazza: glikol, rezorcin, vagy dekametilénditiol és dekametiléndiizocianát, illetőleg hexameüléndiizotiocianát. 50 A fentemlített szintetikus szálakat cél, szerűen hidegen nyújtjuk, vagyis húzóerő alkalmazásával úgy dolgozunk, hogy a szálak maradandó hosszváltozást szenvednek és ennek következtében kristályosan irá-55 nyitódnak. Ezek az irányított szálak ugyanis nagyobb szilárdságúak és rugalmasságúak, ezenkívül az irányított szálak és ezek között különösen a kevertpolimerekből készült szálak már olyan hőmérsékleteknél zsugorodnak, melyek mélyen a szálak Iá- 60 gyúlási pontja alatt feküsznek. Ezért ezek) a szálak lágy, hajlékony nemez előállítására igen alkalmasak. Irányítatlan, vagy csak gyengén irányított szálak, amelyeket fonással csak csekély húzóerő alkalmazása- 65 val vagy húzóerő nélkül kaptunk, a találmány céljára szintén felhasználhatók. A különböző szintetikus polimerszálak, amelyeket a nemez előállításához használunk, lehetnek plasztifikált vagy nem plasz- 70 üfikált szálak. Ha simulékony és alacsony lágyulási pontú szálakat kívánunk előállítani, úgy ahhoz lágyítószert, mint például arilszulfamidot, tehát toluolszulfamidot vagy amilbenzolszulfamidot adhatunk. 75 További használható lágyítószerek szalicilsav, amilfenol, kámfor, dibutilftalát és trikrezilfoszfát. Az 1. és 2. példákban említett pamut különböző más meg nem ömleszthető szá- 80 lakkal, például fával, kapókkal, üvegrostokkal, szőrökkel, jutával, valamint magasabb olvadáspontú polimerekkel, például politetrametilénadipamiddal vagy polihexametilénadipamiddal helyettesíthető. A meg- 85 ömleszthető, vagy melegben zsugorodó szálaknak az a mennyisége, amelyet a fenti példákban a nemezelésnél kötőanyagként alkalmazunk, kisebb értékeknél lehet &— lOo/o, nagyobb értékeknél 50, sőt 75<>/o. Az 90 időtartam, a hőmérséklet és a példákban megadott nyomás a megömleszthető, a melegben zsugorodó szál mineműsége szerint, továbbá annak lágyulási pontja illetőleg a zsugorodási pontja szerint váltó- 95 zik. Ezek a tényezők a többi adalékanyag mineműségétől is függenek. Ha például ne-, mezben magas olvadáspontú szálat alkalmazunk kötőanyagként, úgy természetesen viszonylagosan magas hőmérséklet 100 és nagyobb nyomás szükséges, mint alacsony olvadáspontú szál esetében. Halágy nemezt akarunk előállítani, akkor kisebb nyomás illetőleg kisebb hőmérséklet szükséges mint kemény lemez esetén. Nem 105 szükséges, hogy a bundát a kötőanyagként alkalmazott szál olvadáspontjáig hevítsük. Meglepő volt az is, hogy a nemez kötőanyagának zsugorodásig való hevítésekor — tehát oly hőmérséklet mellett, amely no mélyen a kötőanyag olvadáspontja alatt fekszik — jó tulajdonságú nemezt kaptunk. A nemezelési folyamat könnyebbé válik, ha a hevítést víz, alkohol, vagy valamilyen más