128021. lajstromszámú szabadalom • Elektronlencse Braun-csövekhez, ezzel felszerelt Brauncső és hozzávaló berendezés
128 0 21. 3 zethető anyagból (transzformátorbádogból) készül, V2 mm-nél nem kell vastagabb nak lennie. Az emittáló felület, pl. 1,3 mm átmérőjű 5 oxydfolt az 1 katódában; ez kb. 4 mA maximális emisszióáramot ad, amiből 2000 volt anódafeszültségnél üzemben maximálisan 500 mikroampert használunk ki. A rekesztőnyílás pl. 0,7 mm átmérőjű és a 10 megadott méretezés mellett gyakorlatilag az összes elektronokat átbocsátja. Ha a 9 henger 200 mm hosszú és a 12 anóda és 8 ernyő távolsága 280 mm, 1,2 mm-es képpontot kapunk, amelynek fényereje a 15 megadott 1 watt maximálenergiánál az ernyőkép közvetlen szemléletére több, mint elegendő. A találmány értelmében kialakított szerkezet megfelelően fokozott villamos teljesítménynél minden további 20 nélkül 10.000 voltig terjedő feszültségekkel működik és azt is lehetővé teszi, hogy a képernyő síkját az anódához sokkal közelebbre toljuk, miáltal megfelelően kisebb, ugyanúgy feloldható képek kelet-25 kéznek. Ezenfelül minden további nélkül lehetséges nem köralakú, pl. négyszögletes rekesztőket alakhűen leképezni, mert aa optika központos szimmetriával dolgozik; továbbá a rekesztő és a katóda sugarát 30 ug3ranolyan arányban növelhetjük, vagy csökkenthetjük, miáltal ugyanolyan kihasználásánál es megvilágítási foknál a képpontok nagyobbak, vagy kisebbek lesznek. A találmánybeli elrendezés mágneses el-35 lérítésű csöveknél is célszerű, ha a képek széleinek igen nagy mértékű élessége kívánatos. A leírt elektródatechnikai elrendezés különösen magasvákumú vagy maradéktöl-40 tésű csöveknél előnyös, vagyis olyan csöveknél, amelyek 5,10—5 mm-es higanyoszlopnál alacsonyabb belső nyomásúak. Szabadalmi igények: 1. Elektronlencse Braun-csövekhez, amely-45 re jellemző, hogy üreges hengerből, a hengerbe tolt, vele vezetőén összekötött nyílásos lemezből, valamint — célszerűen tárcsaalakú — anódából áll, mimellett az anóda távolsága a feléje eső 50 hengerszéltől legfeljebb a hengerátmérővel és a betolt lyukas lemez távolsága az anóda felé néző hengervégtől előnyösen legfeljebb a henger sugarával egyenlő. 2. Az 1. igény szerinti elektronlencse, 55 amelyre jellemző, hogy a nyílásos lemez távolsága az anódától legfeljebb e lemez nyílásátmérőjével egyenlő. 3. Magasvákumú, vagy maradékgáztöltésű cső távolbalátáshoz, amerre jellemző, 60 hogy (9, 10, 12) leképezőlencséje az 1. vagy 2. igénybeli meghatározásnak megfelelő kialakítású. 4. Magasvákumú, vagy maradékgáztöltésű cső távolbalátáshoz, amelyre jellemző, 65 hogy elő-leképezőlencséje az 1. vagy 2. igénybeli meghatározásnak megfelelő kialakítású. 5. Egy elektronoptikai előkoncentráló-, és sugárirányban e mögött elrendezett 70 elektronoptikai fő-leképezőlencsét tartalmazó Braun-cső, amelyre jellemző, hogy egyik, vagy mindkét lencse az 1. és ill. vagy 2. igénybeli meghatározásnak megfelelő kialakítású. 75 6. A 3—5. igények bármelyike szerinti cső kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a cső nyakán zárt, földelt vaspáncél van. 7. A 3—6. igények bármelyike szerinti cső példaképeni kiviteli alakja, amelyre jel- 80 lemző, hogy buráját, belül az anóda és a világító ernyő között, egészben, vagy csak részben, földelt borítás fedi. 8. Berendezés a 3—7. igények bármelyike szerinti csővel, amelynél a katódsugár 85 az elektrosztatikus ábrázoló lencsemező és az elektrosztatikus eltérítőmező között más mezőhatásnak kitéve nincsen, jellemezve az eltérítőmezőnek a lencsemezőre való áthatását kiküszöbölően ki- 90 alakított (12) főanódával. 9. Katódasugárcső a 8. igény szerinti berendezéshez, amelyre jellemző, hogy a (12) főanóda csövecskéből áll, mely hoszszabb, mint a többi rekesztő vastagsága. 95 10. Berendezés a 3—7. és 9. igények bármelyike szerinti csővel, ill. a 8. igény szerinti berendezés változata jellemezve a Brauncső anódáját az üreges henger potenciáljánál magasabb potenciálra kap- 100 csoló eszközökkel. 1 rajzlap melléklettel Felelős kiadó: dr. ladoméri SZMEETNIK ISTVÁN m. kir. szab. biró. „J ö V 0" Nyomdaszövetkezet, Budapest, IX., Erkel-u. 17. Tel.: 182-278 — Fel. vez.: Bárányi József