128016. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostos anyagok vizettaszítóvá tételére

Megjelent 1941. évi október hó 15. MAGYAR KIRÁLYI álSjaí SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 128016. szám XlV/e. osztály. — F. »140. alapszám. Eljárás rostos anyagok vizettasaítóvá tételére. I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft, Frankfurt a/M. Pótszabadalom a 124387. sz, tSrzsszabadaiIomhoz. A bejelentés napja: 1940. évi március hó 14. — Németországi elsőbbsége: 1939. évi április hó 15. ' A 124387. sz. törzsiszabadalom eljárást ismertet rostos anyagok vizettaszítóvá tételére, melynek értelmében a rostos anyagokat, adott esetben diszpergálószerek, mint 5 szappan jelenlétében vizettaszító vegyületekkel, mint parafinnal, viaszokkal, zsírokkai és hasonlókkal és cirkonvegyületekkel kezeljük, majd az ekként kezelt rostos anyagokat alkalikus kémhatású vegyületek íooldataival kezeljük, majd jól kiöblítjük és végül szárítjuk. : Ugy találtuk, hogy rostos anyagokat hasonlóan jól vizettaszítóan készíthetünk ki, ha azokat cirkonvegyületekkel, kiváltképen 15 cirkonoxiklorid, tirkonoxinitrát vizes oldataival, ill. diszperzióval és ezek vízben oldható illetve vízben diszpergálható hidrolizátumaival, valamint szappanmentes parafái- illetve viaszemulziókkal kezeljük, 20 majd forró vízben jól kiöblítjük és forrón szárítjuk. A találmány szerinti eljáráshoz alkalmazott parafin-, viasz- és hasonló emulziók előállításához szappanmentes nagyfokúan; 25 hatékony szintetikus emulgátorokat használunk, mint pl. nagymolekulájú alifás vegyületeknek, mint oleilalkoholoknak fölöslegben alkalmazott etilénoxiddal való kondenzálási termékeit (lásd 605.937 sz. német 30 szabadalmi leírást), továbbá a kolofóniumnak és fenoloknak fölös mennyiségű etilénoxiddal kezelt kondenzálási termékeit, etilénoxiddal kondenzált alkilezett fenolokat (lásd 823454. sz. francia szabadalmi le-35 írást) magasabb zsírsavaknak aminosavakkal való kondenzálási termékeit (lásd 653522. sz, német szabadalmi leírást) és hasonlókat. A vizettaszító hatás különösen jó; ha a parafin- illetve viaszemulziók lehetőleg kevés, pl. 1 liter impregnálófürdőnej 40 'mintegy 1 g ieniulgálószert tartalmaznak. A, leírt módon telített rostos anyagoknak a találmány értelmében forró vízzel valói kezelését közvetlenül a telítés után vagy közbenső szárítás után tetszőleges későbbi idő 45 pontban foganatosíthatjuk. A vizettaszító hatást a közbenső szárítás általában előnyösen befolyásolja. A találmány szerinti eljárással, melyet a továbbiakban néhány példa kapcsán ma- 50 gyarázunk, lehetővé válik, hogy a különböző rostos anyagokat oly mértékben vizettaszítóvá tegyük, hogy a vizettaszítói hatás szappannal való ismételt mosásnak is ellenáll. Az effajta telítések továbbá gőzö- 55 léssel (dekatúrával) szemben is tartósak. A találmány értelmében elérhető vizettaszító hatás oly jó, hogy ú. n. »vízlepergetőhatás« lép fel, vagyis az ekként telített textilanyagra fecskendezett víz cseppalak- 60 ban lepereg. 1. példa. Elöljáróban a következő telítőfürdőt állítjuk elő: 8<>/o par afint, 8»/o cerezint, 7<>/o' műviaszt (montánsavésztert), továbbá "az 65 jaleilalkoholnak több molekula etilénoxid|dal való kondenzálásával kapott emulgálószer 2°/o-nyi mennyiségét és 75% vizet tartalmazó emulzió 62,5 g-nyi mennyisé-