128002. lajstromszámú szabadalom • Feszítő szorítóberendezés villamos vezetékekhez

2 1280 02. bály, minthogy csak akkor alkalmazható, ha a vezeték a feszítőszorítóban végződik. Bonyolult segédszerkezet nélkűlnem volt lehetséges a szorítószerveket előre ber 5 nyomni. E kötélmegvastagítás elvétele a vezeték tönkre tétele nélkül nem volt le­hetséges. Az ismert kivitel hiányait a találmány teljesen kiküszöböli. Az új és különleges 10 abban áll, hogy a feszítőszorítón a szorí­tóhely mögött, tehát a vezeték ama ré­szén, amely a húzástól már tehermente­sítve van, járulékos szorítót rendezünk cl, mely a vezetékkel el nem tolhaóan és 15 pedig úgy van összekötve, hogy az egyes drótrétegek egymással összeköttetnek és egymáshoz képest el nem csúszhatnak. A vezetékeknek a járulékos szorítóval való el nem tolható összeköttetésén itt 20 azt értjük, hogy a vezetéket a járulékos, szorítóban oly szorítóerő rögzíti, mely na­gyobb, mint a vezetéknek a húzás által létesített, esetleges terhelésnövekedése. A járulékos szorító továbbá arra szolgál, 25 hogy a szorítószervnek a szorító tok szűkü­lő furatába A-aló beszorításál annál erőseb­ben végezze, minél nagyobb a húzás a vezetékben. A mellékelt rajzokon a találmány tár-30 gyának néhány kiviteli példája van feltün­tetve, ós pedig az 1. ábrán a feszítőszoríto, az átmenő vezetékkel, nézetben; a 2. ábra ugyanezt a szorítót metszetben; a 3. ábra a feszi tőszórítót a bevégzett vezeték vé-35 gén metszetben; a 4. ábra a feszítőszorító másik kivitelét az álmenővezetékkel met­szetben; az 5. ábra több koncentrikus rétegű drótokból levő kötelet metszetben mutat. 40 Az egyes ábrákban a feszített vezeték­rész —a—val, a nem-feszített rész —b—­vei van jelölve. A nyíl a kötélhúzásirányt adja meg. A feszítőszorító lényegében a — c— testből, az abban levő és a vezeték 45 tartásához szükséges súrlódási nyomást ki­fejtő —d— szorítószervből, valamint a ta­lálmány tárgyát tevő —e— járulékos szo­rítóból áll. Az — f— oldalkapcsok a feszi­tőszorítónak a szigetelőlánccal, ill. az ár-50 bocszerkezettel való összekötésére valók. Az 1. ós 2. ábrák oly kiviteli példára vo­natkoznak, amelynél a vezeték közvetle­nül folytatódik. A —d— szorítószerv egy­részű vagy többrészű szorítókúpként van 55 kiképezve és a vezetéket minden oldalon körülveszi; a —d— szorítószerv az —a— vezeték és a kúposán fúrt—estest között van. A szorítóhely a kötélhúzás irányá­ban fekszik, míg a vezetékeltérés a szo­rítóhely mögött van kivitelezve. A meg- 60 hajlított vezetékrész meggörbített járulékos szorítóban fekszik és ezzel a —g— szo­rítófedél révén van összekötve. A szorító­fedél úgy van méretezve, hogy a kötél­drótrétegeket szorosan összeköti úgy, hogy 65 ezek egymáshoz képest többé már el nem tolhatók. Az —e— járulékos szorító a fe­szítőszorító felé fordított végén --h, h— karimákból és a kiálló —i— csődarabból áll. Ez a —c— szorítótest hengeres fu- 70 ratrészébe hatol és a - d— szorítókúpnak támaszkodik. Az —e— járulékos szorító a szorítótokkal a - h, h— karimákon átme­nő és a szorítótok megfelelő csavarme­netes furataiba becsavart —k, k-- csavarok 75 révén van összekötve. Az —m, m— anyák egyrészt a járulékos szorítót a feszítőszo­rítón megerősítik, másrészt a — d— szorí­tókúpot, amelynek az —i— csődarab tá­maszkodik, a szorító tok kúpalakú fura- 80 tába beleszorítják. A méretek emellettoly­módon vannak választva, hogy a meghú­zott állapot esetén a ~-li, h— karimák és a szorítótok közöli még játék marad. Ha a kötélhúzás süllyedő hőmérséklet vagy 85 jéggel való terhelés esetén a besajtolónyo­mást túllépi, akkor a vezeték a húzást irányban csekély mértékben a szorítón át csúszik. A vezeték mozgása, a járulékos szorítóval való szoros összekötés követ- 90 kéziében, a járulékos szorító mozgását is maga után vonja. A járulékos szorító a —k, k— csavarokon csúszik és a'- d— szo­rítókúpra nyomást fejt ki, mely ennek következtében ugyanolyan mértékben, 95 ahogy a vezeték csúszott, kényszerszerűen mélyebben behatol a szorítótok kúpalakú' furatába. Ilymódon a nagyobb kötélhú­zással megegyezően a súrlódási nyomás . növekedik ami akkor is bekövetkezik, ha 1°° pl. a szorítókúpnak a vezeték által való magávalvilele valamilyen okból meg vau akadályozva. A —c— szorítotok magában véve isme­retes módon még az —1— oldalcsapokkal 105 van ellátva, amelyekhez az —f— össze­kötőkaposok vannak csuklósan kötve, úgy­hogy a szorító a vezetéklengéseket köny­nyen követheti. A találmány terjedelmének elhagyása 110 nélkül a járulékos szorítót a szereléskor a főszorítóban úgy állíthatjuk be, hogy a járulékos szorító a főszorító szorítószervé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom