127978. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási berendezés ingaütemes visszacsatolással dolgozó vevők önműködő beszabályozására

Megjelent 1941. évi október hó 1. MAGTAB KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 127978. szám. VII j. osztály. — T. 6605. alapszám. Kapcsolási berendezés ingaütemes visszacsatolással dolgozó vevők önműködő beszabályozására. Teleíunken Gesellschaft fur drahtlose Telegraphíe m. b. H., Berlín-Zehlendorf. A bejelentés napja: 1940. évi december hó 30. Németországi elsőbbsége: 1940. évi január hő 26. A találmány ingaütemes visszacsatolással dolgozó oly vevőkre vonatkozik, amilyeneket G. Hässler a »Zeitschrift für Hochfrequenzteclmik und Elektroakustik« című 5 folyóirat 1934. évi 44. kötetének 80. és következő oldalain foglalt »Grundsätze für die Anwendung des Pendelrückkopplungsempfängers« című cikkében ismertet. Az 1. ábrában ilyen ingaütemes visszalő csatolásos vevő kapcsolási vázlatát tüntettük fel. Az —a— csövet a —c— rácskörre —b— csévével csatoltuk vissza. Az —a— cső csillapításának szakaszos megszüntetése végett a —d— generátor az —a— cső 15 anódájára ingaütemben szinuszalakú váltófeszültséget ad. A nagyfrekvenciás rezgések demodulálása végett a rács —c— rezgőkörével —e— diódát csatoltunk. Az --f— ellenálláson keletkező kisfrekvenciás 20 feszültséget a —g— erősítőben erősítjük és az telefonban hallható hangot ad. A kapcsolási berendezés a következő módon működik: Amikor az ingaütemes —d— generátor 25 az —a— cső anódájára pozitív feszültséget ad, oly rezgés keletkezik ,melynek frekvenciáját az —a— cső —c— rácsrezgőköre szabja míeg. Ez a rezgés a zavarháttér, tehát a söréteffektus, vagy a hőzörej kö-30 vetkeztében gerjed. Ha az ingaütemes viszszacsatolással dolgozó vevőre nagyobb feszültség hat, mint amekkora a zavarháttérben lévő feszültségnek megfelel, akkor a rezgések mind nagyobb ampliludójúakká 35 válnak/ Ezek a nagyobb feszültségek le-40 45 50 60 65 70 hétnek például a kívülről jövő és a következőkben »idegen feszültségekének nevezeit feszültségek. A fent leírt gerjesztési folyamat következménye az ingaütemes visszacsatolással dolgozó vevő nagy erősítőhatása. A 2. ábrában az —a— cső rezgésbejövetelének lefolyását tüntettük fel, mely az ingafrekvencia ütemében történik és pedig arra az esetre, hogy a jelek csakis a zavarháttérből gerjednek fel. A 3. ábrában ugyanezeket a folyamatokat ábrázoltuk, azonban arra az esetre, hogy az —a— cső rácsán kezdettől fogva oly idegenfeszültség van, mely nagyobb, mint az a feszültség, amely a zavarháttérben uralkodik. Ennek az idegenfeszültségnek a jelenléte következtében a gerjesztett rezgések amnlitu.do.ja növekszik. Az ingaütemes visszacsatolással dolgozó vevő elméletéből az tűnik ki, hogy a nagyfrekvenciás erősítés tekintetében két munkakörzettel kell számolnunk, amelyeket Hassler fentidézett cikkében »K-körzelnek« és »L-körzelnek« nevez. Utalunk az idézett cikk b.) fejezetére. Az első körzetben, amelyben a keletkezett rezgések amplitúdóját az —a—- cső rácsára kapcsolt idegenfeszültség növeli, a vevőberendezés erősítése a legnagyobb. Ha az ingaütemes generator feszültségét túlságosan nagyra választanok, akkor oly nagy amplitúdók lépnének fel, amelyeket járulékos idegenfeszültséggel sem lehelne tovább növelni, mert az amplitúdó maximumát a cső tu-