127966. lajstromszámú szabadalom • Polushuzatokkal ellátott érintkezősapka, különösen rúdalakú villamos ellenállásokhoz

Megjelent 1941. évi október hó 1. : MAGYAR KIRÁLYI ^BSK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 127966. szám VH/d, j. osztály. — K. 15292.'alapszám. Pólushuzalokkal ellátott érintkezősapka, különösen rúdalakú villamos ellenállásokhoz. Elektrische Glühlampenfabriken Joh. Kremenezky A. G. cég, Wien. A bejelentés napja: 1940. évi október hó 14. — Németországi elsőbbsége: 1939. évi október hó 16, A találmány biztos, olcsó, fémfelhaszná­lásban takarékos és egyszerűen előállít­ható, érintkezővégsapkát létesít villamos ellenállások, és pedig különösen rúdellen-5 állások számára, mint amilyeneket a nagy­frekvencia-iparban, például rádióvevőké­szülékek építésére, alkalmaznak. Az ilyen ellenállások rendesen néhány centiméter hosszú és néhány milliméter 10 átmérőjű hengeres testekből állnak, ame­lyek a tulajdonképeni ellenállástestet al­kotják és amelyeket például vékony, veze­tő- vagy félvezetőrétegeknek szigetelő mag­testre való felvitele útján állíthatunk elő. 15 E rúdnak — amely egész keresztmetszeté­ben vezető ellenállásmasszából is állhat — végeit tudvalevően fémlemezből, előnyösen sárgarézlemezből álló érintkezősapkákkal látják el, amelyektől viszont a további kap-20 csolási elemekkel történő összeköttetések létesítésére való pólushuzalok indulnak ki. A pólushuzaloknak a sapkákkal való ösz­szekötését eddig például úgy hozták létre, hogy a sapkákat vagy ezek részeit csak kö-25 rülosévélték a pólushuzalvégekkel, amivel hiányos mechanikai szilárdság és bizony­talan érintkezés járt, vagy pedig a sapkák csákozásakor és kisajtolásákor nyelv-vagy zászlószerű részeket alakítottak ki a lemez-30 bői, mely részek tehát a sapkával tömören összekötött pólusszalagokat alkottak, mi­mellett azonban az ennél az eljárásnál el­kerülhetetlen nagymennyiségű hulladék kö­vetkeztében igen sok lemez-, illetve sárga-35 rézanyag pazarlódott el és ezenkívül, mint­hogy a például rádiókészülék-alkatelemek­hez való további hozzákapcsolás céljára kerek keresztmetszetű pólusszervek kí­vánatosak, a szalagalakú zászlókat továb­bi munkamenetekben még megfelelően kel-40 lett alakítani. E hátrányok elkerülésére a csatlakozó­sapkát rendszerint az ellenállás különálló alkotórészeként állították elő és csatlako­zóhuzallal kötötték Össze, például forrasz- 45 tás, sajtolás vagy a csatlakozóhuzalnak fröccsöntésbe való beágyazása útján. Az utóbb említett eljárás körülményes, a saj­tolás pedig, érintkezés biztosítására, tekin­télyes fém fogyasztást tesz szükségessé,; 50 minthogy a sapka vékonyfalú részeiben biztos összeköttetés csak nehezen hozható létre; a forrasztás végül jelentékeny ösz­szes ón- és ólomfogyasztással jár és ezen­kívül csak akkor vezet jó és; mechanikai- 55 íág is szilárd összeköttetésekhez, ha bizo­nyos feltételek betartása mellett történik, amelyek viszont a terméket megdrágítják. A pólushuzalokat végül és elsősorban a sapkákhoz forrasztották, mely eljárás az 60 összeköttetés mechanikai szilárdsága tekin­tetében is hagy hátra kívánni valót, min­denekelőtt azonban ónt és ólmot fogyaszt. A sapkának a pólushuzallal való össze­köttetését a találmány szerint hegesztés, 65 például ponthegesztés útján állítjuk elő, ami által az ismert összeköttetések összes felsorolt hátrányait igen egyszerű módon elkerüljük. Abból a célból, hogy a pólushuzalok le- 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom