127950. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kenőolajok előállítására
2 127950. kénli fokozásával kívánjuk végezni. Ennek az eljárási módnak előnye az, hogy megadott mennyiségű alumíniumkloriddal krakkolással előállított benzinnek lényege-5 sen nagyobb adagait hozhatjuk behatásra, úgyhogy a reakciótermék eddig szükséges gyakori' feldolgozását és a katalizátornak mindenkori különválasztását ennél az eljárási módnál csak egyszer kell elvégezni. 10 Emellett is az mutatkozott, hogy kondenzáló szerekből, így alumíniumkloridból többet tudunk megtakarítani, ha a legmagasabb hőmérséklet elérése ulán a kihasznált alumíniumkloridhoz kis mennyiségű 15 friss alumíniumkloridot adunk, amikor is ezt követőleg krakkolással előállított benzin valamely új adagjának feldolgozását ismét alacsony hőmérsékleten kezdhetjük. Az eljárást az alábbi példákkal közelebb-20 ről magvarázzuk: 1. Példa: 1000 g 0,692 sűrűségű és 45 »o telítetlen szénhidrogéntartalmú krakkolással előállított benzinhez 10 g vízmentes alumínium-25 kloridot adtunk és a benzint a hőmérsékletnek folytonos lassankénti fokozása közben kondenzálási reakciónak vetettük alá. A 20° kezdeti hőmérsékletet 120 óra alatt folytonosan 100°-ig fokoztuk. Befejezeti 30 reakció után a képződött kenőolajat tartalmazó benzinréteget az alumíniumkloridból és alumíniumkloridnak kettős vegyületeiből levő katalizátorrétegtől különválasztottuk és abból desztillálással 421 g 35 kenőolajat kaptunk. így a kapott kenőolajnak az alkalmazott alumíniumkloridhoz valói viszonva 42:1 volt. 2. Példa: 50 gr friss vízmentes alumíniumkloridből 40 és ugyanannak a krakkolással előállított benzinnek 1000 g-jából 20°-on 24 órai konöenzálás után 350 g kenőolajat kaptunk. A benzinrétegtől mindenkor különválasztott katalizátorréteget négy további kondenzá-45 lásban ug3r anabból a krakkolással előállított benzinből 1000-1000 g-mal mindig 24 Felelős kiadó: dr. ladoméri SZIv „J ö V ö" Nyomdaszövetkezet, Budapest. IX., 3 órán át behatásra hoztuk, amikor is a reakciohőmérsékletet minden, kondenzálásnál hirtelen 20°-kal fokoztuk. A kapott kenőolajnak az alkalmazott alumíniumklorid- 50 hoz való viszonya ebben az esetben csak 30:1 volt. Kondenzáló szerek további megtakarítását érhetjük el, ha a különválasztott katalizátorréteghez csekély mennyiségű friss víz- 55 mentes alumíniumkloridot (az először alkalmazott mennyiségnek kb. 10—20o/0 -át) iadunk, amikor is ismét alacsony hőmérsékleteken, pl. 20°-on kezdődően a régi katalizátor további alkalmazása közben kon- 60 denzálási reakcióknak új sorozatát foganatosíthatjuk. Szabadalmi igénypontok: 1. A 12G.056. lajstromszámú törzsszabada- 65 lom 1—4. igénypontjainak bármelyike szerinti, kenőolajoknak a katalitos szénoxidhidrogénezéssel kapott szénhidrogének krakkolási termékeiből, magukban véve ismert kondenzálószerek, pl. alumí- 70 niumklorid alkalmazásával történő előállítását célzó eljárás továbbfejlesztése, azzal jellemezve, hogy a krakkolással előállított benzin feldolgozása a reakcióhőmérséklet lassankénti fokozása közben 75 és alumíniumklorid vagy más kondenzálóan haló anyag olyan mennyiségének felhasználásával történik, mely egyetlen hőmérsékleti fokozat alkalmazásánál a teljes reakcióhoz nem elegendő. 80 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a katalizátor kimerülésénél a célnak megfelelő hőmérsékletfokozás után az olajat tartalmazó benzinréteget különválaszt- 85 juk, ezt követőleg friss katalizátor csekély mennyiségeinek hozzáadása után ismét alacsonyabb hőmérsékleteken kezdődően folytonosan fokozódó reakcióhőniérséklettel újbóli feldolgozást csatla- 90 koztatunk. PNIK ISTVÁN m. kir. szab. bíró. .-u. 17. Tel.: 182-278 — Fel. vez.: Bárányi József.
