127940. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textilanyagok nemesítésére

2 127940. is. A savak közül, amelyeknek bomlási állandója 3 X KH és 1 X 10-*. között van, példaképen a következőket említjük: orto-és pirofoszforsav, foszforos sav, oximetán-5 szulfonsav, mono-, di- és triklórecetsav. oxálsav, maleinsav, maionsav, borsav és citromsav. Azonban lehetséges erős savakat is, mint pl. kénsavat használni, ha azoknak töménységét megfelelően csekély-10 re választjuk. Előnyösnek bizonyult, az impregnáló oldathoz polivalens alkoholokat, mint pl. etilénglikolt, dietilénglikolt, glicerint és ezeknek vízben oldható derivátumait, mint 15 pl. glicerindiaoetátot hozzáadni. Ezáltal az impregnált anyag látszólag a formaldehidet jobban visszatartja, midőn a mechanikai megmunkálás előtt, a megmunkálásnál és után elkerülhetetlenül a levegő-20 nek ki van téve. Az anyag szárítását aránylag alacsony hőmérsékletnél hajtjuk végre és habár, mint fent említettük, a szárítási hőmérséklet és az oldat savfoka egymástól függ,1 25 még sem tanácsos 60 C°-nál magasabb szárításihőmérsékletet használni. Azonban, bogy a szárítás ne lassíttassék, erélyes; szellőzést is használhatunk vagy pedig a szárítási levegőt kovasavgélen vagy kál-30 ciumkloridon át keringtetjük. Végül a levegőt, miután az anyagból a nedvességet felvette, lehűlés vagy kondenzálás útján a víztől megszabadíthatjuk és enyhe felmelegítés után megint az anyagon át ke-35 ringtetjük. A szárítás után az anyagot gyorsan hűtjük és lehetőleg gyorsan to-' vábbi kondicionálás nélkül mechanikailag díszítményekkel látjuk el. Ezt a műveletet a szokásos sajtoló- vagy fényesítő kalan-40 dereken vagy hasonló gépeken hajtjuk végre, melyek szöveteken és stb. való sajtolt mintahatások előállítására, vagy a szövetek felületének simítására ós fényesítésére szolgálnak vagy azt máskép megváltoztat-45 ják. Regenerált cellulózából való anyag azonban mechanikailag még máskép is megmunkálható, mint a szövet, így pl. viszkozapászmarost mechanikailag fodrosíthatő. 50 A mechanikai megmunkálást követő felhevítést olyan hőmérsékleten hajtjuk végre, mely jelentékenyen magasabban fekszik, mint a mechanikai megmunkálás előtti szárítási hőmérséklet. A pontos hő-55 mérséklet főleg a választott katalizátortól és annak töménységétől függ, azonban a legelőnyösebb hőmérsékletek 70 és 105 C° között vannak. ' Hasonlóképen a hevítés időtartama is a választott hőmérséklettől és a savanyú 60 katalizátor fajtájától, valamint töménységétől függ. E három tényező változtatható, hogy az eljárás a megmunkálandó anyaghoz és a rendelkezésre álló berendezéshez képest illeszthető legyen. 65 A hevítés után az anyagot gyenge alkalikus oldatban mossuk, hogy a le nem rögzített formaldehid és a savanyú katalizátor eltávolíttassék. Ha kívánatos, akkor az anyag még szappanozható. 70 Azáltal, hogy a szárítást úgy ellenőrizhetjük, hogy a formaldehid és a cellulóza közölt reakció nem jön létre, az anyagnak a mechanikai megmunkálása előttti kondicionálása is szükségtelenné vá- 75 lik. Ezzel a formaldehid jelentékeny veszteségét gátoljuk meg, ami különben az anyag kondicionálása alatt elkerülhetetlen volna. Azonkívül az eljárás gyorsabb és olcsóbb. 80 1. példa. Viszkozataffotát lőo/o-os formaldehiddel és 0,30/oos naftalin —2— szulfonsavval impregnálunk. Ezt ezután 55—60 C°-nál két percig szárítjuk, gyorsan a szobahőmérsék- 85 létre hűtjük, sajtoljuk egy percig, 90 C°-on hevítjük, gyenge szódaoldatban mossuk és végül öblítjük és szárítjuk. A sajtolt minta jól le van rögzítve és meleg szappanozás hatása ellenében tartós. 90 2. példa. Az eljárás egyazon, mint az 1. példában, csak hogy az impregnáló oldathoz 5% glicerint vagy 5<>/o dietilénglikolt adunk. Szabadalmi iqénypontok: 95 1. Eljárás regenerált cellulózából való vagy ilyeneket tartalmazó textilanyagokon mechanikailag előállított hatások mosással ; szemben tartós rögzítésére, azzal jelle-i mezve, hogy az anyagot formaldehiddel 100 és formaldehiddel szemben tartós, nem illó savval impregnáljuk, mely ugyan elég erős, hogy 150 C° hőmérsékletet meg nem haladó hőmérsékletnél a formaldehid-cellulozareakciót hozza létre, de 105 olyan töménységben használjuk, mely e reakciónak létrehozására kb. 60 C° hőmérsékletekig és az anyag szárítási tartama alatt elégtelen, és azután az anyagot olyan módon szárítjuk, hogy a szá- 119 rítás alatt a formaldehid és a cellulóza gyakorlatilag egymásra nem hatnak, ez-