127926. lajstromszámú szabadalom • Kartotéklap jelölőlemezecskékkel
Megjeleni 1941. szeptember hó 15. MAGTAB KIRÁLYI SZABADALMI BIRÖ8Í6 SZABADALMI LEIRAS 127926. szám. IX/a/b. osztály. — H. 10812. alapszám. Kartotéklap jelölőlemezecskékfcel. Haberfeid Ervin Ottó igazgató, Berlin-Weissensee. A bejelentés napja: 1931. évi szeptember hó 16. — Németbirodalmi elsőbbs. 1931. évi június hó 13. Az úgynevezett lovasok helyett, melyeket kartotéklapokon jelölésre használunk, lapos alakú jelölőlemezecskéket is használunk, melyeket hossznyielveiknél fogva a 5 kartotéklap fején kiképezett, két egymással párhuzamos liasítékán át dugunk. Ily jelölőlemezecskék előnye, hogy az azokkal ellátott kartotéklap könnyen húzható írógépen át. Azonban sűrűn elhelyezett 10 jelölőlemezecskéknek a kartotéklapfej hasítéksorain át nehézségeket okoz. Hogy a jelölőlemezecskék sűrű elrendezése megkönnyíttessék, pl. közvetlenül eg}'másután következő napok jelölésére, a ta-15 lálmány szerint a hasítéksorok két párja egymás alatt, de egymáshoz képest eltolva van elrendezve. Ennek következtében a jelölőlemezecskék sűrűn egymás mellett, nehézség nélkül, elrendezhet ők, anélkül, 20 hogy a kartotéklap feje a hasítékok miatt gyengíttetnek. Ha az egymáshoz képest eltolt lemezecskéknek a kartotéklap szélén ,túl egyenlő hosszban ki kell nyúlni, ak-Jíor minden lemezecskét egyenlőtlen hosz-25 szúságú nyelvekkel látjuk el, mimellett a nyelvhosszak különbsége két megfelelő hasítéksor egymás tóli távolságával egyenlő. Ugyanezen eredményt kapjuk, anélkül, hogy a hasítéksorok két párját egymáshoz 30 képest eltolnánk, ha a hasítékokat ferde irányban, de egymással párhuzamosan, rendezzük el. A rajz a találmány több példaképem kiviteli alakjátluntetHfel í i-Az 1. ábra az egyik kiviteli példa csak 35 egy hasítékpárral, a 2. ábra egymáshozképest eltolt kél hasítékpárral, a 3. ábra a hozzávaló jelölőlemezecske nézetben, kb. természetes nagyságban, 40 a 4. ábra a hasíték más elrendezésének' példája, az 5. ábra a hozzávaló jelölőlemezecske természetes nagyságban. Az —a— kartotéklapnak bármilyen irat- 45 felirata lehet. Fején csíkokban, a melyek a felirat számára nem szükségesek', a —b, h? — hasítéksorok vanak, a melyek a lap —a'— szélével párhuzamosak. Minden hasítéknak olyan hossza van, hogy egy ösz- 50 szetartozó pár hasítékain a —c— jelölőlemezecskének —c'— nyelvét dughatjuk át. A nyelveknek olyan hossza van, hogy az —a— lap —a'— szélén túl a kívánt mértékkel nyúlnak ki, eszerint megfelelően 55 feltűnőek. A —c— jelölőlemezecske tetszés szerinti munkaanyagból, pl. bádogból, műgyantából, stb. állítható elő. Azonkívül átlátszó vagy színes, vagy színes és átlátszó lehet. A nyelveknek egymás kö- 60 zött is különböző színük lehet, vagy két oldalukon különböző színük van. Ha a —c - jelzőlemezecskék sűrűbb elrendezése kívánatos, mint ezt egy —b, b- hasítéksorpár megengedi, pl. vala- 65 mely kartotéklapnál, mely —31— napra való minden nap jelölőlemezecskével jeleztessék, akkor a hasítékok két egymáshoz tartozó r-d, d'~, illetve: -^e, e'— ha-
