127887. lajstromszámú szabadalom • Könnyűfémkilincs és eljárás az előállítására

2 127887. Fokozottabb a szétrepedés veszélye a könnyűfémből készült, üreges kilincseknél, .amelyeket a szerelés helyszínén — gyakran nem szakképzett munkaerők — 5 erősítenek a tövis megfelelő végének a kilincs üregébe verése útján a tövisre. Az üreges kilincs ilyenkor, a tapasztalat szerint, sokszor igen durva bánásmódnak van kitéve úgy, hogy ha nem elég nagy szi-10 lárdságú, nyakrészén könnyen elrepedhet. Könnyűfémből való, üreges kilincsek azonban akkor is hátrányosak, ha szélrepedésüket sikerült elkerülni. A tövisnek az üreges kilincs üregéhez való illesztése 15 ugyanis, rendszerint, a tövis végének durva reszelővel való lenagyolása útján történik. Ha az ilyen módon durva felületűvé, barázdássá váll lövisvégel beverésével a kilincsüregbe szorítjuk, a kilincs lágy 20 anyaga olyan szorosan illeszkedik a tövishez és úgy benyomul annak felületi egyenetlenségei közé, hogy a tövis és a kilincs, a tapasztalat szerint, mintegy összeforrnak, szétszerelésük tehát egyáltalán nem vagy 25 csak nagy nehézségek árán lehetséges. Te'kin tettel arra, hogy a könnyű szétszerelhet őség fontos gyakorlati követelmény, :; fenti körülmény a könnyűfémkilincseknél lényeges hátrányt jelent. 30 További hátránya a könnyűfémkilincseknek végül, hogy a kilincspaizsban forgathatóan ágyazott nyakrészeik, felületük lágyság a folytán, könnyen berágódnak és erősen kopnak. 35 Javasoltak már olyan megoldást, mely fi 'könnyűfémkilincsek alkalmazásával járó, fenti hibák részbeni kiküszöbölését célozta. A szőbanforgó, ismert javaslat szerint a könnyűfémkilincs nyakának a ki-40 lincspaizsbau ágyazott részét a könnyűfémnél keményebb anyagú gyűrűvel vették körül. Ezzel sikerüli is kiküszöbölni a fent, utolsó helyen említett, a könnyűiémkilíncs ágyazásával járó hátrányokat, 45 sőt bizonyos mértékben növelték a kilincsnyak végének szilárdságát is. Tekintve azonban azt, hogy a tövisüreg ennél az ismert megoldásnál is a könnyűfémben volt kialakítva és ez az üreg mélyebbre 50 nyúlt a kilincsbe, mint amityen mélységű részt a kilincsnyakat körülvevő, keményebb anyagú gyűrű kívül borított, könnyen elpfordulhatotl, hogy a lövis be, verésekor a kilincs nyakának a kemé-55 nyebb-. anyagú gyűrűvel nem borított része elrepedt. A könyűfémkilincseknek azt a fentemlíteti hátrányát, hogy az üreges kilincs számos esetben nem vagy alig szerelhető le a tövisről, természetesen, a szóbanforgó, 60 ismert megoldás nem küszöbölte ki, minthogy a bevert tövist ennél is minden oldalról a lágy könnyűfém veszi körül. A találmány célja az ismert könnyűfémkilincsek fentiekben felsorolt, vala- 65 mennyi hátrányától mentes könnyűfémkilincsek létesítése. E célt. a találmány érteimében, úgy érjük el, hogy az acéllövist és a könnyűfémkilincsek között a könynyűfémnél szilárdabb és keményebb fém- 70 bői készült hüvelyeket rendezünk el, melyeket - rendszerint — egyúttal a kilincseknek a kilincspaizsban való ágyazására is felhasználhatunk. Az acéltövis a találmány szerinti kilincseknél közvetle- 75 nül e fémhüvelyekkel érintkezik, tehát a tövis és kilincsek között a kilincs könynyűfémanyaga nem foglal helyet, mint o fent ismertetett javaslat szerinti megoldásnál. 80 A találmány .szerint a tövisnek a tövises kilinccsel egyesítendő végére az előbb említett, az acél és könnyűfém olvadáspontjai közölt fekvő olvadásponttal rendelkező, közbenső fémből, például sárga- 85 rézből vagy bronzból álló hüvelyt sajtolunk vagy előnyösebben öntünk. Erre a hüvelyre öntjük azután a találmány szerint a könnyűfémkilincset, általában úgy, hogy a fémhüvely e kilincs nyakából kellő 90 hosszúságú darabbal kiálljon. A kiálló darabot úgy munkáljuk le, hogy a kilincs ágyazására legyen alkalmas. Ilymődon tehát nemcsak a tövises kilincs kifogástalan ágyazásáról gondoskodtunk, hanem e ki- 95 lincsel beverés nélkül, elválaszthatatlanul, igen szilárdan egyesítettük ,is a tövissel, mimellett a beöntött fémhüvely a kilincs nyakrészét nagy mértékben merevíti, illetve annak szilárdságát növeli úgy, hogy 100 a találmány szerinti kilincseknél nyaki örések úgyszólván sohasem fordulnak elő. Ez a kedvező hatás, természetesen, akkor is fennáll, ha a tövist borító hüvelynek a kilincsnyakból kinyúló része nincs, mely 105 esetben a kilincs helyes ágyazását maga a tövis biztosítja. Az üreges kilincs nyakába, a találmány szerint, a nyakból — adott esetben — a kellő hosszúságban kiálló, egyébként azon- 110 ban könnyűfémmel körülveti, megfelelő, a könnyűfém olvadáspontja fölötti olvadáspontú, például sárgarézből vagy bronzból álló hüvelyt erősítünk és pedig a la-