127874. lajstromszámú szabadalom • Eljárás teljesítménykapcsolóknál az áram megszakításakor keletkező fényívek oltására

1HM4- 3 nyílása egyidejűleg a mozgó érinlkeződa­r,ab belépőnyílása is lehet, mely azt zárt kapcsoló esetén és iá kapcsolási folyamat leljső része alatt gyakorlatilag lezárja. E 5 nyílásnak elég szűknek és hosszúnak kell lennie, úgyhogy gőzfejlődés közben a nyi­las széle és a kapcsolócsap közötti résen ne lépjenek fel szükségtelen gőzvesztesé­gek. Az oltási művelethez ez esetben arány­ló lag kis gőzmennyiség fejlesztése elegendő, ami mind a kapcsol/ó üzeme, mind pedig kis kapcsolási fényív mellett a kapcsolás biztonsága szempontjából előnyös. A gőz­kibocsátó nyílás célszerűen felfelé irányul4 15 és azt az azon áthaladó kapcsolócsap vé­ge vezérli. Az utóbbi- kikapcsolt helyzeté­ben oly magasra emelkedik, hogy közötte és a kapcsoló egyéb részei között kúszó­útmentes szigetelő légszakasz képződik. 20 Minthogy a kapcsolóhoz védőkazán nem szükséges, ez a légszakasz és ezzel a kap­csoló állapota szabadon látható lehet. A kapcsolókamra nyitása végett mozga­tott részeket célszerűen lehetőleg kis tö-25 nieggel. tehát például üregesen képezzük ki. így a mozgatható érintkező nagy kez­dősebességgel dolgozhat, tehát nagy el­gőzöl öglető teljesítményű fényívet létesít­hetünk. Ezek a szükséges expanziós nyo-30 mást, amelynek az ugrásszerű nyomáscsök­kentés el.őtt kell létrejönnie, oly gyorsan fejlesztik, hogy ezzel bármilyen erős vál­tóáramú fényív az áram első nullpontát­rnenetében oltható. 35 Az 1. ábra la találmány szerinti kap­csoló iegy megszakítási helye. A 10 támszigetelőn a 11 gőzkamrát (ex­panziós kamrát) erősítettük meg. A gőz­kamra helytálló 12 érintkezője' a vezető 40: 13 fenéken át a 11 áramvezető szorítóval van összekötve. E 13 fenék a gőzkamrát alul folyadékot tömítően zárja le. A gőz­kamra felső 15 nyílásán az üreges 16 kapcsolócsap hatol át. 17 a kapcsolőfo-45 lyadék, amelyet a fényív hevít és gőzölög­tél. A 19 gőzkamratér felső része a rajzolt kapcso^óhelyzetben a folyadék gőzével van töltve. Mielőtt a kapcsolócsap a gőzkam­ra nyílását felfelé irányuló menetében el-50 éri, a folyadék nagyrésze már gőzzé vál­tozott. A kapcsolócsapnak a nyílásból va­ló kilépésekor bekövetkező hirtelen nyo­máscsökkenés eredményezi a kamrában húzott fényív, illetőleg fényívrész oltását. 55 A felső fényív talppontjára, illetőleg a kapcsolókamrán kívül húzott, aránylag kis fényívszakaszra gyakorolt oltóhatás az ol­tás szempontjából lényegtelen. Az oltás a találmány szerint, főleg a kamrán belül, tehát nagy kapcsolóláng kicsapódásanél- 69 kül, megy végbe. Folyadékves z l es égek el kerül ése vége 11, Valamint annak megakadályozására, hogy kondenzációs termékek a kapcsolóberen­dezésből kilépjenek, a találmány szerint 65 a kapcsolókamrát átmenetileg külön kon­denzációs kamrával hozzuk összeköttetés­be. Ez utóbbi úgy lehet kialakítva, hogy az expanzióskamra kilépőnyílásán ellen­nyomás képződése helyett nyomáscsökke- 70 nés létesül. A kondenzációs kamrán cél­szerűen oldalt gőzt kivezető nyílásokat al­kalmazunk, hogy a kondenzációs kamrá­nak még korlátozott méretezése esetén is az ellennyomás meg nem engedett növeke- 75 dését (megakadályozzuk. Kis kapcsolótel­jesílmények esetén, a kondenzációs edényt cégszerűen szigetelőanyagból, előnyösen P'Orcellánból készítjük. Nagy kapcsolóiel­jesílményckhez ajánlatos földdel szemben 80 szigetelt, fémből való kapcsolókamrát al­kalmazni. A kondenzációs kamra a gőz­kamrához képest koncentrikus köpenyként rendezhető el. Néha előnyös lehel, ha a kondenzációs kamrát a gőzkamrától tel- 85 jesen elválasztjuk és azzal csővezetékek útján kötjük össze, A kondenzációs kam­rát célszerűen úgy rendezzük el, hogy a kondenzátum a gőzkamra nyílásán át is­mét visszafolyhasson. Ha ez nem lehetsé- 90 ges, akkor a visszvezetékben a kapcsoló­kamra íc\é nyíló visszacsapószelepet kell jelrendezni, hogy a kapcsolófolyadék lekap­csolásakor ne szoruljon a kondenzációs kamrába. 95 A 2. ábra koncentrikus elrendezésű gőz-és kondenzációs kamrás megszakííóhcly vázlatos kiviteli alakja. A 20 gőzkamra, melynek felső része szigetelőanyagból és amelynek (alsó, a folyadéktükör fölé ier- 100 jedő 21 része fémből, van, fémből való 23 kondenzációs kamrába van építve. Ez utóin bi a 24 földdel szemben kondenzátorhoz hasonló 25 átvezetőszigetelővel van (szige­telve, míg a 23 kondenzációs kamra a 105 26 gőzkamra fenekén át a helytálló 27 kap­csolőrésszel van vezetőén összekötve. A kapcsoló másik sarka a 28 átvezetőszige­telővel a 23 kondenzációs kamra belse­jébe van vezetve. Ezen az átvezetőnyílá- 110 son a 29 kapcsolócsap hatol ál, amely lefelé irányuló mozgáskor a rajzolt hely­zetből a 30 gőzkamra nyílásán áli'iatol. A gőz- és kondenzációs kamra részben 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom