127855. lajstromszámú szabadalom • Anóda ömledékelektrolízisnek fürdőkben való foganatosításához és eljárás annak előállítására

Megjelent 1941. «vi szeptember hó 15. JfACTAR KIRÁIII SZABADALMI BIRÓSÁC SZABADALMI LEÍRÁS 127855. szám. VH/i. osztály. — S. 183»». alapszám. Anóda ömleűékelektrolizisnek fürdőkben való foganatosításához és eljárás annak előállítására. Siemens-Planiawerke Aktiengesellschaft für Kohlefabrikate, Berlin-Lichtenberg. A bejelentés napja: 1940. évi április hő 5. — Németországi elsőbbsége: 1939. évi április hó &. Az ömledékelektrolizísnck villamos fürdőkben való foganatosításához eddig kétféle anődát- használtak és pedig a tömbvagy a rúdpréseljárassal előállított, ége-5 tett vagy grafitozott anődákat és az úgynevezett önégő anődákat, vagy másként Söderberg-anődákai. Az elektrolizises üzem szempontjából döntő jelentőségű, hogy a lehetőség szerint nagy egységek-10 kel dolgozzunk és hogy az anóda árambcvezetéseitől kiindulva az anóda mentén létrejövő feszültségesés lehetőleg kicsiny legyen, főként azért, mert az ömledékclektrolizisnél kicsiny, rendszerint 5—6 voltos 15 feszültségekkel dolgoznak. Ismeretes, hogy mindkét fentemlített anódafajta alkalmazásával a feszültségveszleségek még túlságosan nagyok, hacsak nem alkalmazunk bonyolult és drága árambeveze léseket. Ezen-20 kívül önégő anódák alkalmazásakor a viszonyok azért különösen kedvezőtlenek, mert az anódatömeg fajlagos ellenállása függ az égési hőmérséklettől és így adva van az elektrolit-hőmérséklettel. Ezáltal az 25 anóda belsejében előálló energiaveszteség aránylag nagy, mert a legtöbb ömledékelek troli tes eljárásnál 1000 C°-nál nem magasabb hőmérséklettel dolgozunk. Égetett tömbanódánál ugyan e szempontból a vi-30 szonyok kedvezőbbek, mert az anódanyagot igen nagy hőmérsékleteknél égetik, úgyhogy az a legkedvezőbb teljesítményértékekre hozható. Ilyenfajta anódákkal azonban nem lehet folytonos üzemben dolgozni és így a folytonos üzem előnyei- 35 ről le kell mondani. A találmány értelmében az eddig ismert anódafajták tökéletlenségeit oly anódával küszöböljük ki, amely oly égetett egyes anádák nyalábjából van, amelyeket ugyan- 40 az a fém köt össze, mint amelyet az ömledékelcktrolitos eljárással állítunk elő. így például alumíniumömledék elektrolízisénél alkalmazható anődát célszerűen úgy állítunk elő, hogy az egyes anódák- 45 bői álló nyalábot kokillába helyezzük, melynek belső méretei valamivel nagyobbak, mint az anódanyaláb külső méretei. Ezután a kokillát folyékony alumíniummal úgy öntjük ki, hogy az egyes anódák 50 és a kokilla falai közötti üreget :a folyékony alumínium kitölti. A folyékony alumínium megdermed ésekor az alumíniumnak a szénnel szembeni nagy hőtágulási együtthatója következtében az alumínium- 55 ban nagy zsugorodási feszültség keletkezik, amely az alumínium és a szén között kiválóan jó mechanikus és villamos öszszekötést létesít. Az ilyen anódaszerkezettel az árambevezetés és az anóda közötti 60 átmeneti ellenállás nemcsak a legegyszerűbb eszközökkel nagy mértékben csökkenthető, hanem egyidejűleg rendkívül erősen fokozható az anóda vezetőképessége, mert az egyes anódák egész hosszukban! 65 bensőleg össze vannak kötve a jól vezető alumíniummal és így az áramvezetést túlnyomórészt az alumínium végzi. Alumíniumot feldolgozó elektrolitos