127848. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tárgyak vizsgálatára, kiváltképen lassúneutronok felhasználásával való vizuális vagy fényképészeti leképzésére

Megjelent 1941. szeptember hó 1. MAGYAR KIRÁLYI ^HB» SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 127848. szám VH/d. (IV/h/l.) osztály. — L. 7961. alapszám. Eljárás tárgyiák vizsgálatária, kiváltképan lassú neutronok MhíaszaiálásáVal való vizuális vagy fényképészeti leképzésre. Licentia Patent-Verwaltungs G. ni. b. H. cég, Berlin. Pótszabadalom bejelentés napja: 1939. évi október hó 11. — Németországi elsőbbsége: 1938. évi október hó 12. — Pótszabadalom a 124521 lajstromszámú törzsszabadalomhoz. Javasoltak már, hogy tárgyakat, pl. élő testrészeket, melyek neutronokat abszorbeálnak, vagy szórnak, neutronokkal, kiváltképen lassú neutronokkal vagyis olya-5 nokkal, melyeknek a de Broglie-féle hulláma kb. egyenlő vagy nagyobb, mint a besugárzott tárgy magátmérője, azáltal vizsgálják, hogy ezeket a tárgyaklat a neut-j ronokkal besugározzák és e tárgyakon át-10 haladt neutronokat olyan anyagrétegrei hagyják behatni, melyben nehéz töltött részecskéket vagy rádióaktív magokat létesítő reakció játszódik le, melyek pozitív vagy negatív töltésű részecskéket 15 bocsátanak kj. Ezek ía részecskék vagy világító any ágra vagy pedig közvetlenül a szomszédságukban elrendezett fényképészeti rétegre halnak. Hogy ía neutronok kimutatására milyen reakciót vá-20 laisztunk, ez függ attól az adott vizsgálattól, melyet véghez kívánunk vinni. Kitűnt, hogy a lassú neutronok nem rendel kéznek valamennyien ugyanazzal a sebességgel, hanem egész sebességi spek-25 Iramban vannak elosztva, mely a termikus energiától — szobahőmérsékleten 1/40 Volttól — néhány Voltig terjed és hogy különböző közbü'ső reakciók különböző sebességű neutronokra különböző 30 mértékben reagálnak, úgyhogy ímeghatázott reakció választása szerint meghatározott sebességkörzetű neutronokat előnyben részesítetten tudunk kimutatni. A törzsszabadalom értelmében azt az 35 ismert reakciót alkalmazzuk, melynél a nehéz részecskéket, illetve elektronokat maguk a magok bocsátják ki. Azonban még egyéb reakciókat is alkalmazhatunk, melyekkel egyéb sebességi körzeteket tehet előnyben részesítetten kimu- 40 tatai, ha közbülső reakcióként nemcsak (olyan reakciókat használunk, melynél a magok nehéz részecskéket, illetve elektronokat bocsátanak ki, hanem azokat az ismert reakciókat is alkalmazzuk, melyek- 45 nél neutronbeágyazással új magok létesülnek, melyek gammasugárzást bocsátanak ki. A találmány értelmében a vizsgálandó. tárgyon áthaladt neutronokat olyan anyag- 50 rétegre hagyjuk behatni, melyben a neutronok az atommagokat gammasugárzás kibocsátására ösztönzik. Ez az eset pl. mindig akkor következik be, ha a neutronok az atommiagokba csupán beágyazod- 55 nak. Ilyen esetben tehát nem rádióaktív új atommagok létesülnek, melyek egy neutronnal többet tartalmaznak, mint az eredeti magok. Ezek az új atommagok a beágyazódáskor felszabaduló energiát 60 gamma sugárzás alakjában adják le. Ezt a reakció után közvetlenül kibocsátott gammasugárzást arra használhatjuk fel, hogy az anyagréteg közvetlen közelébe lévő világító anyagot gerjesztjük és/vagy közvet- 65 lenül szomszédos fényképészeti lemezt feketítünk, mimellett a világító anyagból kiinduló látható sugárzást vagy szemmel figyeljük meg,..vagy pedig a láthatatlan sugárzással együtt fényképészeti anyagra, pl. 70