127755. lajstromszámú szabadalom • Rádióvevő készülék

2 127755. közbenső frekvenciás erősítőből kapja. Ä Z kivezető ellenállást olyan egyenáramú kimeneti feszültség hidjalja át, melynek legnagyobb értéke az »elbangolási« frek-5 venciánál van. A 2A. ábra a 2. ábra szerinti egység Z impedanciája mentén keletkező kimeneti feszültséget szemléltető grafikon. Az L,C áramkör a közbenső vivőhullámú frekveiv 10 eia felett fekvő frekvenciára van hangol- ' gólya és érzékenységi görbéjét a 2A. ábra szemlélteti. Megállapítható, hogy midőn ia vevőkészülék a bejövő vivőhullámra van hangolva, a Z impedanciát áthidaló íe-15 szültség a—b. E feszültség c—d-re emelkedik, ha a vevőkészüléket ia vivőhullámú frekvencia fölé elhangoljuk. Egy másik megoldás szerint, mely a 3. ábrán látható, az S egységnek a 120,687. 20 számú szabadalomban ismertetett önműködő frekvenciakiigazító rendszerben hasznosított válfajú »diszkriminátor« áramköre van. A közbenső frekvenciára hangolt L1,C1 éles hangolású áramkört C3 kon-25 denzátor a V2 közbensőfrekvenciás fokozat kimenetéhez csatolja, az áramkört áthidaló feszültséget pedig ellenüfcemű kapcsolásban a V3, V4 egyenirányítókhoz vezetjük. L2 nem hangolt vagy széles han-30 golású tekercs szintén a V2 közbensőfrekvenciás fokozatból kapja tápáramát C3 esatolókondenzátoron át, feszültségét pedig párhuzamos kapcsolásban tápláljuk a V3, V4 egyenirányítókba. A fenti szaba-35 dalomban megmagyarázott módon, a köbensőfrekvenciás feszültségekre ia kapcsolás kiegyensúlyozott és az egyenáramú teljesítmény zérus. Egyéb frekvenciájú feszültségekre nézve azonban az egyensúlyi 40 állapot nem áll fenn. A 3. ábra szerinti egység kimenő feszültségét a 3a. ábra szemlélteti. A közbenső frekvencia egyik oldalán fellépő feszültségek X pozitív egyenjrányított feszültséget, a másik oldalon 45 fellépő feszültségek pedig Y negatív egyenirányított' feszültséget létesítenek. Azok a frekvenciák, melyeken a legnagyobb értékű pozitív és negatív egyenirányítóit feszültségek lépnek fel, a közbenső frekven-50 ciától oly távolságban vannak, melynek mértéke az Ll, Cl hangolt áramkör szelektivitásától függ, mely pl. a V párhuzamosan kapcsolt ellenállás segélyével változtatható. Látható tehát, hogy az egyen-55 irányítók kimeneti feszültsége a vevőkészülék oly behangolásánál a legnagyobb értékű, midőn a közbenső frekvenciás vivőhullám a közbenső frekvenciától és az átváltókapcsoló helyzetével meghatározott irányban oly mértékben tér el,' mely 60 a V ellenállás beállításától függ. Az S egységből kilépő egyenáramú feszültség az 1. ábrán láthatói T hangolásjelző készülékbe jut, mely a helyes hangolást, vagyis a legnagyobb vételi teljesít- 65 ményt akkor jelzi, midőn a vevőkészülék az elhangolt helyzetben van. Ha csak a 2. ábrabeli áramkört alkalmaznék, csak a pozitív, vagy csak a negatív feszültség (befolyásolná a jelzőkéiszüléket. 70 Az S egységből kilépő (energiát a kisfrekvenciás erősítőbe is vezetjük és amidőn a vevőkészülék a kívánt elhangolt állapotban ván, a reteszelő lelőfeszültség megszűnik és a vevőkészülék kisfrekvenciás 75 része működésképessé vagy fokozottabb mértékben működésképessé válik a jelet elnyomó, vagy késleltetett önműködő hangerővezérlési berendezések ismert üzeme szerint. 80 Mint az 1. ábrán láthatói, az S egység kimenetét a rezgéskeltő frekvenciájának kiegyenlítésére is hasznosítjuk, ami számos ismert módszer bármelyike szerint végezhető el. Megjegyezzük, hogy az S egy- 85 ség az 1. ábra kapcsán ismertetett feladatok közül bármelyik vagy valamennyi megoldására alkalmas. Az S egység kimenetei, a 2. és 3. ábrákon szemléltetett R átváltókapcsoló segélyével akként kapcsol- 90 ható, hogy a frekvenciakiegyenlítő áramkör, a hangolásjelző és a jelet elnyomói áramkör akkor működik, midőn a vevőkészüléket a rezonancia bármelyik oldalán előre meghatározott mértékben hangoljuk 95 el. Megállapítható, hogy ha a 2. ábrabeli C kondenzátort vagy a 3. ábrabeli V ellen-; állást változtatjuk, az elhangölás mértéke, is változik. A találmány szerint a bejövő jel erőssé- íoo gétől függő önműködő változtatást létesítünk, ami a vevőkészülékben a szabályszerű önműködő hangerőszabályozófeszültséggel működtetett külön áramkörrel foganatosítható, így pl. a 2. ábra szerint,; 105 a C változtatható kondenzátorhoz kisülési cső tartozhat, melynek ia hangolt áramkör, terhelő kapacitását az önműködő hangerőszabályozófeszültsóggel létesített változtatható ráeselőfeszültség változtatja. Más) 110 inegoldás szerint, a 3. ábra szerinti V változtatható ellenálláshoz olyan kisülési cső tartozik, melynek impedanciáját a rácsára vezetett önműködő hangerőszahá-«