127741. lajstromszámú szabadalom • Érintkező szemüveg

2 125741. tya közepére is. Ezzel sikerült elérnem azt, hogy az üveg súlya a nagyobb támaszkodás! felületen megoszlik és könnyebben, hosszabb ideig viselhető. Az üveg köze-5 pét olyan fénytörésűre csiszoljuk, hogy az általa bezárt folyadékkal (folyadéklencse) a szem fénytörésének javításához szükséges optikai hatást érjük el. Az érintkező szemüveg szaruhartyai részét teljes fehi-10 létén csiszolom optikai hatásura (nemcsak a pupilla előtti területen, mint az a fent idézett leírásban foglaltatik). Különös tekintettel vagyok arra, hogy az érintkező szemüvegem szaruhártyának 15 megfelelő részének széle ne érintse a szaruhártya szélét. Ezt úgy érem el, hogy az üveg szaruhartyai részét nagyobbra veszem, mint a szaruhártya átmérője. így sikerül megakadályoznom azt, hogy az 20 üveg a szaruhártya ezen legérzékenyebb részét érintse, aminek az üveg hosszabb ideig való viselése az eredménye. Az érintkező szemüvegem mindennemű fájdalom és kellemetlenség nélkül való vi-25 selésének idejét még azzal is fokozom, hogy az üvegek szélét mindég lekerekítem, vagyis az üveg peremét úgy csiszolom, hogy az ne élével érintse a szemgolyót. Ennek az az előnye, hogy az üveg széle 30 nem érinti a kötőhártyát és így azt nem károsíthatja:

nem vághatja. A fent ismertetett érmtkező szemüvegeim elkészítése az általában használatos üvegtechnikai eljárással, a szakértők által is-35 mert módon történik. A mellékelt rajzon az 1. ábra az érintkező szemüveget elölnézetben mutatja. A az üveg széle, C a szaruhártya széle, B az üveg szaruhartyai részének széle, D a szaruhártya közepére támaszkodó rész. Az 40 üveg az A és B közötti területen, valamint a D-vel jelzett területen támaszkodik a szemgolyóra. A D és B közti területen nem érinti azt és az így keletkezett rést folyadék (könny, élettani konyhasó- 45 oldat) tölti ki. A rajz 2. ábrája keresztmetszetben mutatja a szemgolyót és vele együtt a reá illeszkedő, érintkező szemüveget. Feltűnően érzékeltettem azt, hogy az üveg lazán illeszkedik a szemgolyóhoz 50 és különösen azt a fontos tulajdonságát, hogy a B-vel jelzett szaruhartyai része nem érintkezik a szaruhártya szélével. Ezen az ábrán látható az is, hogy az: érintkező szemüveg a D-vel jelzett terű- 55 léten a szaruhártya közepére támaszkodik. Szabadalmi igénypontok: 1. A szemgolyóra illeszkedő, hozzá lazán tapadó, érintkező szemüveg, azzal jellé- 60 mezve, hogy az üveg szaruhártyának megfelelő része nagyobb a száruhártyánál és ez a rész teljes felületén van optikailag csiszolva. 2. Az 1. igénypont szerinti érintkező szem- 65 üveg kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az üveg szaruhartyai része nem érinti a szaruhártya szélét, a szemgolyó ínhártyai részén kívül még a szaruhártya közepére is támaszkodik és az 70 üveg pereme kerekre van csiszolva. 1 rajzlap melléklettel ftaeüfe kiadó: dr. iadoffiéri SZMEÉÍNiR IS'ÍViN m. kir. szab, birá. ,.J O V Ö" Nyomilaszővetkeíet, Budapest, IX., Erkel-u. 17. Tel.: 182-278 — Fel. vez.: Bárányi József