127732. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oldatban vérpótlóként használható termék előállítására

Megjelent 1941. évi augusztus hő 16. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRáSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 127732. szám. IV/h/2. osztály. — C. 5425. alapszám. Eljárás oldatban vérpéilóként használható termék előállítására. Gesellschaft für Chemische Industrie ín Basel cég, Basel. A bejelentés napja: 1940. évi szeptember hó 26. — Svájci elsőbbsége: 1940. évi július hé 29. A vér pótlásának a gyógyászatban jelentékeny szerepe van. A legeszmérryibb pótlás azonos fajtájú friss vér, mely azonban számos esetben (a harctéren, tömegszeren-5 esetlenségeknél, sürgős esetekben nagyobb sebészeti üzemektől távol) nem áll rendelkezésre. Ezért megkísérelték a vérnek steril letöltés útján való konzerválását. Az ilyen vérnek azonban jelentékeny hátráló nyai vannak, mert csak néhány hétig tartható el és ezenfelül állandóan hidegben kell raktározni. Megkísérelték továbbá, pl. glukóz vagy szőlőcukor oldatait vérpótlóként használni. Ezeknek azonban az a 15 hátránya, hogy az elszegényedett vérkörfolyamatot csak igen rövid időre tudják feltölteni. Ezért megkísérelték azt is, hogy a vért száraz alakra hozzák. így pl. már előállí-20 tottak száraz szérumot szérumfehérjének alkohollal való kicsapásával és a képződött csapadék megszárításávai. Ezenfelül szérumot fagyasztott állapotban is beszárítottak. Az így kapott száraz porok oldatai 25 azonban hevítéskor koagulálnak. Ezért annak a kényszerűsége merül fel, hogy csoport- és fajspecifikus szérumot alkalmazzanak, mert ezeknek a szérumoknak csoport- és fajspecifitását a felhasználás előtt 30 hevítéssel nem lehet elpusztítani. Azt találtuk már most, hogy meglepő módon oldatban vérpótlóként alkalmazható olyan termékhez jutunk, melynek vizes oldata hevítéskor nem koagulál, ha szérumot 35 valamely szaharid jelenlétében a fehérje koagulálási hőmérséklete alatt lévő hőmérsékleten beszárítunk és esetleg az így kapott terméket magasabb hőmérsékletre hevítjük. Az eljárás szerint a szérumiszaharid-oldatok szárítását magában véve ismert 40 módon, pl. vákuumban való bepárolással vagy porlasztó szárítóval célszerűen kíssá fokozott hőmérsékleten, de a bepárlandő oldat koagulálási hőfoka alatt végezzük. Lehet azonban a szérum-szaharid-oldatokat 45 fagyott állapotban is beszárítani és utólag magasabb hőfokra hevíteni. Lehet továbbá a szérum-szaharid-olclatot fokozott hőmérsékleten szörpkonzisztenciáig bepárolni és ezután esetleg fagyott állapotban beszárí- 50 tani. A beszárításkor bizonyos esetekben lúgos hatású an3^agok, mint szóda, nátriumbikarhonát vagy nátriumfoszfát hozzáadása előnyösnek bizonyul. A leírt módon előállított termék hosszú 55 ideig tartós és vizes oldata1

hevítéskor meglepő módon nem koagulál. Ha ugyanis, pl. glukóztartalmú szérumoldatot több napon át egyidejű bepárolás nélkül 60 C°-ra melegítünk és ezután az oldatot forrásig: 60 hevítjük, akkor fehérje csapódik ki. Hasonlóképen nem sikerül szérum és glukóz fagyasztott állapotban való beszárításával olyan száraz szérumport előállítani, melynek oldata hevítéskor ne koagulálna. Ezzel 65 ellentétben a jelen eljárásnál alkalmazott feltételek mellett nyilvánvalóan a szérum fehérjéje elváltozást szenved. Az eljárással előállítható termék oldhatósága következtében mindenkor gyorsan 70