127714. lajstromszámú szabadalom • Eljárás korrózióálló és megeresztéssel szemben érzéketlen alumíniummagnézium alkotta képlékeny ötvözetek előállítására
Megjelent 1941. évi auguszlus hó 16. MAGYAR KiRÁLYl ^SS» SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 127714. szám XVI/c. osztály. — L. 8202. alapszám. Eljárás korrózióálló és megeresztéssel szemben érzékellen aluiiiíiiium-iimgnéziiiHí alkotta képlékeny ötvözetek előállítására. Vereinigte Leichtmetall-Werke Gesellschaft mit beschränkter Haftung, Hannover Linden. A bejelentés napja: 1940. évi szeptember hó 14, A körülbelül 5—12% magnéziumot tartalmazó alumínium-magnézium alkotta képlékeny ötvözetek közül mindezideig a szilárd oldat körzetéből hirtelen való le-5 hűtés, azaz rezzentés következtében beálló állapotot tekintették a korrózióállóság szempontjából a legmegfelelőbbnek. Ez az állapot azonban nem stabil, vagyis az alumínium több magnéziumot tartal-10 maz szilárd oldatban, mint amennyi az állapot-ábra szerint az egyensúlynak megfelel. Ez a fölös magnézium hosszabb megemésztés alkalmával magnéziumban dúsabb oly béta-kristályok alakjában válik 15 ki, amelyek körülbelül az Al3 Mg 2 vegyületnek felelnek meg és az alfa-elegykristályoknál észrevehetően kevésbbé nemesek. Alacsony megeresztési hőfokoknál, pél-20 dául 100 C°-nál e kiválások finom alakban a szemcsehatárok mentén helyezkednek el. Az anyag ekkor hajlamos a nem kívánatos szemcse közötti korrózióra. Nagyobb megeresztési hőmérsékleteken, kö-25 rülbelül 250—300 C'-on, a kiválások némileg durvább, nem összefüggő részecskékké állanak össze és ekkor már veszélytelenek. Ily durvább kiválások előidézésére alkalmas eljárás például abban van, hogy 30 az anyagot hosszabb ideig oly hőmérsékleten tartják, amely körülbelül 30°-kai vagy ennél kevesebbel az oldhatósági görbe alatt van, majd rezzentik (lásd a 147782. számú; osztrák szabadalmi leírást). Kitűnt azon-35 ban, hogy az ily szerkezetű, szövet sem teljesen megeresztésálló. 100°-on foganatosított többnapos megeresztéskor a szemcsehatárok mentén még ebben az esetben is jelentkeztek a korrózió szempontjából veszélyes béta-kiválások. A korrózió szem- 40 pontjából a kiválások különösen akkor kedvezőtlenek, ha azok a szemcsehatárok mentén összefüggő alakban bizonyos mértekben fonalszerűen jelentkeznek, ami meghatározott hőmérsékletek esetén követke- 45 zik be. Ugy találtuk, hogy teljesen korrózióálló és egyidejűleg niegeresztéssel szemben is érzéketlen szövet érhető el, ha a magnézium fölös mennyisége teljes egészében 50 össze nem függő béta-kristályok alakjában válik ki. Ily szerkezetű szövet érhető el például úgy, hogy az anyagot a szilárd oldat körzetéből fokozatokban lassan szobahőmérsékletre hűtjük. Az egyes foko- 55 zatok körülbelül 50°-ot tehetnek ki, míg a fokozatról-fokozatra való lehűlés sebességét lehetőleg kis értéken tartjuk. Célszerű, ha az egyes fokozatbeli tartózkodás ideje a hőmérséklet csökkenésével nö- 60 vekszik. Minél kisebb a lehűlés sebessége az egyes fokozatok között, vagy az egyes fokozatokban, annál kedvezőbb a béta-kristályok kialakulása. Kitűnt ugyanis, hogy a kiválások ilymódon még a kisebb hő- 65 mérsékletű megeresztési fokozatokban is össze nem függő alakban jönnek létre. Ugy látszik, hogy a nagyobb hőmérsékleten képződött durvább kiválások az alacsonyabb hőfokokon még végbemenő fi- 70
